A Google Ads Help egy meglehetősen jól összeállított és megírt segédlet. Úgyhogy most nem is az a cél, hogy leírjam az abban már szereplő információkat. A földrajzi célzásokról szóló súgó cikk itt található:
https://support.google.com/google-ads/answer/1722043
Bár a földrajzi célzás (geotarget) haszálata látszólag egyszerű és egyértelmű, mégis vannak olyan esetek, amikor csapdát rejt magában és szükséges a stratégiánk átgondolása.
Először is a local (helyi) kampányokban arra számíthatunk, hogy értelemszerűen kisebb lesz a kampány volumene, ez idáig gondolom mindenkinek megvan. Arra is számíthatunk, hogy sok esetben egy szűkített geotargetnél magasabbak a CPC-k, mint egy országos kampánynál. Ráadásul megcélzott régiónként változhat, hol mennyit fizetünk egy kattintásért. Az igazi fejtörést azonban a kampánystruktúra tudja okozni.
Tartalomjegyzék
Geotarget és az eredményes kampánystruktúra
Vegyünk alapul egy olyan fiókot, ahol a megyeszékhelyekre és a fővárosra akarunk futtatni kampányokat. Az elméleti és elegáns megoldás azt gondolhatnánk, hogy az lenne, ha a külön kampányokat futtatunk városonként. Sok mindent ezáltal tudunk/tudnánk kézben tartani. A legalapvetőbb, hogy ez szükséges ahhoz, hogy hely szerint releváns hirdetéseket írhassunk, vagyis bele tudjuk írni a hirdetési szövegekbe, hogy “xy szolgáltatás Szombathelyen”. Hiszen a geotargetet kampány szinten határozzuk meg.
Fölállítjuk a kampányszettünket ebben a struktúrában és azt tapasztalhatjuk, hogy nem, vagy alig jönnek konverziók. A gond az, hogy ezzel a stratégiával nehéz elérni a valójában behozható konverziószámot. Emiatt nem feltétlen ilyen bontást célszerű használni.
A háttere, hogy egy ilyen szintű bontásnál kisebb célközönségek állnak a Google rendelkezésére, lassabban, és kevesebb statisztika jön és elveszítjük az algoritmus földrajzi célzások közötti optimalizációját. Tehát azt, hogy azokra a városokra fókuszálja a Google algoritmus a hirdetéseinket, ahonnan várhatóan job eredményeket tudunk elérni, és kevesbbet költsön ott, ahol nem, vagy csak kevés konverzió várható.
Számok egy fiktív példán keresztül
Tételezzük föl, hogy kampányonként (és egyben persze városonként), napi 500 Ft budget-vel hirdetünk egy 50 000 Ft értékű tanfolyamot, ahol a max. cél-CPA 5 000 Ft. Tehát maximum ennyi lehet az egy jelentkezőre eső hirdetési költség. Tételezzünk föl egy olyan helyzetet, amikor minden épp határértéken jön. (ilyen persze nincs) Ekkora budget-nél 5 000 Ft- os konverziós értékkel számolva 10 napba telik, hogy bejöjjön egy konverzió. Konverzióra optimalizálni a “tankönyv” szerint akkor lehet, ha van havi 15 konverziónk. Ezzel a “gyorsasággal” 150 nap alatt, tehát 5 hónap alatt lehet elérni azt a konverziós darabszámot, amivel már lehet valamit kezdeni. Elkezdhetünk következtetéseket levonni, és komolyabban optimalizálni a kampányt. Valljuk be, ez igen sok idő. Nem is hoztuk egy hónap alatt a 15 konverziót, és bár 5 hónap időtávból is lehet következtetéseket levonni, de jóval kevésbé megbízhatóakat (lévén a szezonalitás is közbeszólhat), mint ha az egész folyamat gyorsabban zajlik le.
Milyen kampánystruktúrát lenne akkor célszerű használni?
Első körben lehet egy kampányt indítani az összes geotargetre és megnézni, hogy úgy mi történik. Ebben a variációban általában előbb át is lehet állni konverzió optimalizálási stratégiára, hiszen egy kampányon belül egységnyi idő alatt magasabb konverziós számot tudunk elérni.
Ha ezt az egy kampányt sikerrel tudjuk futtatni, akkor, amennyiben indokolt, szétbonthatjuk újra a kampányunkat, de nem városonként, hanem jól és rosszul, vagy jól, közepesen és rosszul teljesítő geotartgetenként.
Nem lehet mindent Google Adsből jól értékesíteni. Egy teljesen összevont kampánnyal el lehet érni, hogy legalább ahol működik, ott be tudják hozni a hirdetések azt a konverziószámot, ami lehetséges. A teljesítmény alapú bontással pedig azt, hogy mi tartsuk kézben, hogy mennyit akarunk elkölteni a különböző teljesítményű geotargetekre. Így pl. el lehet kerülni azt, hogy a rosszul teljesítőkre a Google szinte egyáltalán ne költsön (teljesen összevont kampány esetén), pedig az ügyfél azt szeretné, ha azért ott is megjelennének a hirdetései.
A termék, szolgáltatás jellegétől függően érdemes lehet ilyen helyzetekben használni a Facebookot is. Minimum azoknál a geotargeteknél célszerű kipróbálni, ahol a Google nem tud konverziót behozni, vagy nem megfelelő számban és konverziós költségen.
+1 tipp
A cikk első felében szó volt róla, hogy összevont kampány esetén elveszítjük azt a lehetőséget, hogy beleírjuk a hirdetési szövegbe a település nevét. Amennyiben rendelekzésünkre áll Google Cégem fiók, amibe az összes lokáció föl van véve, célszerű az ilyen kampányokban helybővítményeket használni. A Google a hirdetésbővítményben a userhez legközelebbi lokációt fogja mutatni.
