A következőkben egy, a 3d-s modellező szoftverek világában jól ismert és előszeretettel használt eljárás Photoshopban alkalmazható változatát szeretném bemutatni.
Kissé leegyszerűsítve a bump-mapping elnevezésű eljárás egy adott kép szürkeárnyalatos verziója alapján meghatározza és „láthatóvá” teszi az eredeti kép felületén található egyenetlenségeket. A deszaturált kép világos részeinél az eredeti képen kiemelkedés, míg a fekete részeken bemélyedés fog megjelenni.
A 3d-s programok esetén (pl. 3D Studio Max) a bump-map „rárakása” a kijelölt poligonra egy igen egyszerű feladat. A textúra szürkeárnyalatos változatát a Material Editor megfelelő „mapjában” megnyitva máris észlelhető a változás. Photoshop esetén természetesen kissé körülményesebb technikához kell folyamodnunk, de a műveletsor végén kapott eredmény nemkevésbé erőteljes.
A technika bemutatása során a következő igen egyszerű, „darkos” fantázia-képkeretet fogjuk elkészíteni. A „keretben” lévő képen látható tárgyak szintén ezzel a módszerrel készültek.
Elsőként a keret körvonalát kell megrajzolnunk. A feladat a Pen Tool (Toll Eszköz) segítségével elég egyszerűen végrehajtható. Az arányok megtartása végett hívjuk segítségül View menüből elérhető négyzethálót (View>Show>Grid). Ezáltal már többé-kevésbé arányosan meghatározhatjuk az alakzat fontos pontjainak a helyét. Az egyszerűség kedvéért először csak egyenes vonalakat húzzunk. A hajlításokat a toll eszközök alatt található Convert Point Tool segítségével biztosabb elvégezni.(Ctr nyomvatartása mellett a kijelölt pont mozgatható, Alt nyomvatartása mellett pedig csak egy érintőt mozgathatunk, így csak az egyik görbe módosul)
Miután elkészült a kívánt alakzat válasszuk ki ismét a Pen Tool-t, a work path belsejében jobb egérgombbal kattintva válasszuk a Make Selection… opciót. A létrehozott alakzat kijelöléssé változik. Ennek belsejéből a Rectangular Marquee Tool-t választva, Alt billentyű lenyomása mellett vonjunk ki egy négyzet alakú kijelölést. A keret körvonalának ilymódon nyert kijelölését egy új, üres rétegen töltsük ki pl. aranysárgával.
Végeredményként egy szilárd, érdes, fémes felületet szeretnénk kapni. A technika lényegéből adódóan eltérő fényerejű pontokat kell létrehoznunk(Filter>Noise>Add Noise–Amount kb.5-8, Monochromatic, Gaussian).
A következő lépésben érzékeltetni szeretnénk a képkeret „térbeliségét”. Vagyis a szélek lejjebb, hátrább vannak, mint a középső rész. Ezt hagyományosan a layer style-at használva lehet megoldani. Mi most másképp járunk el. Ctr+klikk a keretet tartalmazó rétegre. Ezzel ismét kijelöltük. Fölötte egy üres rétegen egy kis átmérőjű, lágy szélű, alacsony átlátszatlanságú (Opacity) ecsettel a kijelölés mentén fekete színnel fessük végig a keret széleit kívül és belül is. Használjunk kb. 15-20%-os opacity értéket. Az egyenes vonal érdekében klikklejünk az egyik sarokba, majd a Shift lenyomása és nyomvatartása mellett kattintsunk a másik sarokba. Ezáltal egyenes vonalat kapunk. A külső részen többször is ismételjük meg ezt a lépést.
Ha mindezzel megvagyunk, akkor következhet a díszítő motívumok hozzáadása. Ezt ecsetek segítségével tesszük. A motívumoka standard ecsetkészletből származnak, de rövid idő alatt mi magunk is készíthetünk brushokat.
A kiválasztott ecsetet a keret fölött egy új rétegen használjuk. Ha azt szeretnénk, hogy a minta kidomborodjon, akkor fehér, ellenkező esetben fekete színt alkalmazzunk. Jelen esetben domború mintát próbálunk létrehozni.
Egyszerű díszítésről lévén szó akár egyenként is felrakhatjuk a motívumokat. Elegánsabb azonban, ha most is a már ismertetett klikk – Shift nyomvatartva – klikk módszert használjuk. Ehhez azonban beállítások szükségesek az ecsetpalettán, különben összefüggő csíkot nyerünk.
A Brushes palettet többek között az F5 lenyomásával jeleníthetjük meg. Válasszuk a Brush Tip Shape opciót. Itt az alsó, Spacing elnevezésű csúszkával állíthatjuk be az ecsetminták közötti távolságot. (A paletta még számos beállítási lehetőséget rejt, melyekkel szintén érdemes kísérletezni).
A másik megoldás, ha a díszítés vonalát Pen Tool segítségével rajzoljuk meg, ezután a jobb egérgombbal előhívható ablakban kiválasztjuk a Stroke Path… opciót, majd válasszuk a Brush lehetőséget. Ezáltal nagyon látványos díszítések érhetők el.
Most, hogy az előkészületekkel megvagyunk egyesítsük az eddigi layereinket. Figyelem: amikor szükség van az eddigi munkánk rétegeinek egybeolvasztására gondoljunk arra, hogy a későbbiekben talán szeretnénk módosítani azokon, ám ha egyesítettük őket, akkor már nincs rá lehetőség. Ennek elkerülésére kapcsoljuk ki azon layerek láthatóságát, amelyekre nincs szükségünk az egyesített rétegben. (A gondok elkerülése végett a hátteret is kapcsoljuk ki!) A „veszteség nélküli egyesítéshez” az Alt billentyű nyomvatartása mellett válasszuk a Layers panel Merge Visible opcióját. A Layers panelen kiválasztott látható, nem üres réteg fölött fog megjelenni az egyesített tartalmú réteg. Amennyiben üres, ám látható réteg van kiválasztva, abban az esetben ott jelenik meg az egyesített tartalom.
Ha ezzel megvagyunk kapcsoljuk ki az alsó rétegeket, csak az egyesített réteg maradjon látható. Duplázzuk meg (Ctr+J). Deszaturáljuk a felső réteget (Shift+Ctr+U).
Most el kell menteni a keretet alfacsatornaként. Amennyiben a hátteret és egyébb zavaró tényezőt nem egyesítettünk bele, akkor könnyű dolgunk van. Ctr+klikk a rétegre, ezzel kijelöltük a keretet. Ezután Ctr+C-vel kimásoljuk az információt. A Channels panelen létrehozunk egy új Alpha csatornát, majd Ctr+V lenyomásával ide másoljuk. Ezt követően az RGB réteget kapcsoljuk vissza, az új Alpha1 csatornát pedig kapcsoljuk ki.
Most következik a módszer lényege! Ügyeljünk arra, hogy a Layers panelen a szürkeárnyalatos réteg legyen kiválasztva!
A Lighting Effects elnevezésű szűrőt fogjuk használni( Filter>Render>Lighting Effects…). A megjelenő panel alján a Texture Channel-ek közül válasszuk ki az Alpha1 csatornát. Az előnézetben azonnal észrevehető a változás. Az alsó csúszkát a Mountenous lehetőség felé húzva növelhetjük a domborúságot.
Ha ezzel elkészültünk, akkor a megvilágítást kell beállítanunk. Használjunk Spotlight-ot, melyet felülről irányítunk a képkeretre. A fókuszpont a keret tetején van. A fény intenzitása legyen 35, a fókusz pedig 60. A material (anyag) csúszkát toljuk a Metallic felé. A fény színének megadhatunk egy lágy vöröses-barnás színt, ám Innentől kezdve már ízlés dolga.
Amennyiben Ok-t nyomunk, abban az esetben a felső, szürkeárnyalatos kép dombormű-szerűvé válik. Ekkor valamely kontraszt-növelő fedési módot (Blending mode) alkalmazzuk a felső réteg esetén. Az eredmény szembetűnő. Általában az Overlay, illetve a Hard Light a célravezető.
A kép csillogását és fényességét növelhetjük, amennyiben a deszaturált képről másolatot készítünk, annak blending mode-ját Screen-re állítjuk, a réteget pedig az előbbi kettő közé rendezzük.
Az elkészült képkeretbe helyezzük bele a kívánt képet. A háttér létrehozásához használhatjuk például a Note Paper szűrőt (Filter>Sketch>Note Paper...). Most a háttér fölött hozzunk létre egy új réteget, amelyre egy lágyszélű, alacsony átlátszatlanságú(Opacity), fekete ecsettel próbáljunk némi árnyékot a kép alsó széle alá festeni.
Végezetül a már ismert módon egyesítsük a rétegeket és a Lighting Effects szűrő segítségével világítsuk meg az „alkotást”.
A cikk remek, rengeteg jó technika tanulható belőle. Egyetlen gondom vele a végeredmény, sajnos gyengécske :o(
Elég sok tutorial van ahol szerintem is lehet jobb végeredményt kihozni az adott módszerből, én kíváncsian várom, hogy más mit készít ezzel a technikával!
Teljesen igazad van, a leírás hasznosságához kétség nem fér :o)