FLAC – veszteségmentes audio tömörítés

A BMP-ZIP-es hasonlat nem teljesen fedi a valóságot. A FLAC tulajdonképpen az eredeti jelet próbálja reprezentálni egy lényegesen kevesebb paraméterrel leírható függvénnyel, majd a függvényértékek és az eredeti jel különbségeit _is_ eltárolja (természetesen, ha a jel teljesen megfeleltethető a függvénynek, akkor ez az adatmennyiség zérus), ezért veszteségmentes.

thx az nfo-t

Persze, hogy nem nyomja annyira össze mint az mp3, de sokan elfelejtik, hogy azért az mp3 is csúnyán szól, nem is akármennyire! Főleg az a tömörítés, amit direkt a netre találtak ki, az 11.0:1-es a 128 kbps 44100 Hz 16 bit Sztereó fájl. Azt maximum hallgatni lehet, de dolgozni vele nem. Sőt, még hallgatni is rossz! Olyan kvantálási zaja van, mint ha cinek helyett nylonzacskókat püfölnének. Csámcsog az egész, rém borzasztó. Ha nem akarja hallani az ember a zajt, akkor az mp3-at is minimum az 5.5:1-esbe, vagy még inkább a 4.4:1-esbe kell menteni. Ugyanő, csak 256 vagy 320 kbps.

Dolgozni meg wav-val lehet, mert az az audióformátum, tehát a PCM WAV. (De nem az DVI/IMA ADPCM vagy A/mu-Law Wave!) Valamint ebből is illik 48 kHz-zel és 24 vagy 36 bittel dolgozni. Mer’ ha nem, akkor elvész belőle minden dinamika, és olyan vérszegényen fog szólni, mint a telefon! Ott még elmegy, mivel az távbeszélésre lett kitalálva.

Hallgattam már FLAC fájlt, de mit mondjak, nem győzött meg igazán. Lehet, hogy az eredeti fájl, amiből csinálták már nem wav volt, hanem valami risszrossz mp3. Akkor pedig nem is fog jobban szólni. Ez dettó olyan, mint a 400 Ft-os DVD, ami egy 160×120-as avi, és úgy szaggat rajta a kép, hogy az hihetetlen, a színek meg úgy be vannak égve, hogy néhol a kép már-már átfordul negatívba. Na, erre is azt mondom, hogy annyiért még elmegy, ha csak egyszer nézi meg valaki. Annyiból már egy jót kajálni sem lehet…

„Hallgattam már FLAC fájlt, de mit mondjak, nem győzött meg igazán.”

Akkor vagy a zene vagy a hangosítás volt rossz, mert a FLAC nem szólHAT – még egy bittel sem – máshogy mint az eredeti fájl amiből kódolták.

Én sosem voltam kibékülve az empéhárommal.
Az FLAC pedig akkor az igazi hogy ha az eredeti vásárolt lemezt húzod le vele a gépedre.
Egy mp3-ból kiírt audió és abból FLAC már nem ad igazi hangzást. Sőőőt….BRRRRR.
Mióta meg hallgattam első FLAC albumot azóta nem foglalkozom mp3.

Ja és azt elfelejtettem hogy nagyon hallhatóak a különbségek.

a 128-as mp3 tényleg pont az a katgória, ami még éppen hallgathatatlanul rossz, viszont 36bitről még nem is hallottam :)) az sztem 32bit akart lenni, de az sem igazán használatos kompatibilitási okok miatt, általában a stúddiók 24bit-tel dolgoznak és hallottam olyanról is, hogy simán 44,1kHz mintavételi frekivel rögzítenek -könnyű zene esetében-, esetleg 96kHz, ettől nagyobb mintavételezést(192kHz) max a komoly zenei -vagy jazz felvételek indokolnak, mert ezeknél a „műfajoknál” számít legjobban a hang iszonyat pontos leképzése … és komoly zenénél aztán minden freki le van fedve rendesen. igazából a mintavételezés a magasabb frekvenciáknál számít: rövidebb a hullámhossz –> több mintára van szükség a pontos hullámforma rekonstruálásához. viszont fontosabbnak tartják a nagy kvantálási hosszt a mintavételezéssel szemben.

a FLAC formátum vszínűleg úgy, ahogy más veszteségmentes tömörítő eljárás a redundanciát, tehát az ismétlődést használja ki a méret csökkentése érdekében egy algoritmussal. a dekódolás során viszont ismét PCM wav lesz, aminek meg kell egyeznie a FLAC-ké konvertálás előtti állapottal, úgyhogy elvileg úgy kell szólnia, mint az eredeti.

Igazad van, 32 akart lenni az a 36! Egyébként több program is használja a 32 bitet.

Elhiszem, hogy veszteségmentes a FLAC, de mint írtam is, valószínűleg már eleve egy mp3-at kódoltak át, amiből már hiányoztak dolgok. Ritkán találni manapság, főleg a hálón wavot, hacsak az ember nem saját maga csinálja.

Egyébként az úgynevezett könnyűzenénél is ajánlott a nagyobb mintavételezés. Ez tipikusan az akusztikus hangszereknél hallható, mint pl a dobok. De egy overdrive gitárt visszaadni, hogy az megközelítően úgy szóljon, mint a teremben az eredeti motyó, az egy külön művészet. Ez nem is véletlen, hiszen a szobai hangfalak nem azokra a paraméterekre lettek tervezve, mint egy gitárláda. Így legtöbbször különféle dolgokkal kell elkövetni a kegyes csalást. Pl egy szimpla gitársoundhoz is, veszünk egy dinamikus mikrofon jelet a hangszóróból, veszünk egy overhead-jelet, ez lehet egy jó minőségű kondi-mikrofon belógatva amúgy pecázva, és emellett még egy vonaljelet is rögzítünk, amennyiben a végfok ezt megengedi. Ebből a három jelből lehet aztán elkezdeni valamit keverni, de nem ritka, hogy ugyanazt a riffet 3szor is egymásra vesszük, így aztán egyszerre 9 sávval dolgozunk. No, ettől lesz a gitársound olyan harapós és vastag, mint a medvekaki. Ebből a hallgató csak egy gitárt hall. A többi a vastagításhoz kell.

jaja, én is a több sávos gityószólamok híve vok :) éneknél is jó tud lenni néha.

Nos én gyakran szedek le netről flac albumokat és általában mindegyik eredeti lemezről származik.
Volt már olyan, hogymp3-ból volt átkonvertálva de kapásból feltűnt :D
A lényeg most jön mert ha valaki nem halja, hogy „átverték” akkor minek is neki az eredeti minőség.
Mellesleg manapság a gyakran recsegésig masterelt felvételek elviselhetőbben szólnak sajnos mp3-ban mert az mp3 legalább „lekerekíti” a négyszögjeleket amiket mastereléskor csinálnak a stúdiók mondván, hogy a „hangosabb zenét könnyeb eladni”….

Én nem vagyok mp3 párti, de tele van a net webáruházakkal ahol mp3-at árulnak mert a mai botfülü átlag embereket (tisztelet a kivételnek) nem érdekli a minőség „csak szóljon” valami!
Szerintem ez így nincs rendben mert biztos vagyok benne hogy az ilyen emberek nem hallottak még normális minőségű zenét vagy csak a hangosító berendezés volt szörnyű és mégis veszik az mp3-akat szinte már kilóra.
De az biztos ha hallanák az igazi jót megváltozna az igényük és akkor talán véget lehetne vetni ennek az mp3 őrületnek!!

Hát én ha neten is vásárlok zenét akkor is csak flac-ban veszem őket. Szerencsére elég sok helyen árulnak már az mp3 mellett veszteségmentes formátumban zenét pl. boomkat.com, bleep.com, iTunes Store-ban is vannak apple lossless zenék.

Amúgy meg általában elmondható, hogy azok a zenék amik annyira agyon vannak kompresszálva mint mondtad, azok általában olyan közönségnek készülnek akiket nem érdekelnek különösebben a zene ilyetén hiányosságai.

hát igen, egyre jellemzöbb, hogy túlküldik a masztert, de van arra pár példa, aminek kifejezetten jól áll, hogy agyon van kompresszálva/limitálva /pl. digitalism, justice, sebastian, daft punk/. sajna nem mki engedhet meg magának egy pár genelec hangfalat :) de milliomos lennék, abba ruháznék elöször, az tuti. mert rossz hangfalakon a jó felvétel sem élvezhetö.

Gyárilag nem küldik túl a mastert, és nincs benne négyszög! Direkt azért küldik át a végső fázisban rengeteg milliós kütyün, hogy a lehető legjobbat hozzák ki belőle. Az lenne a legamatőrebb dolog, ha túlvezérelnék. Inkább arról van szó, hogy az elektronikus zenében kimondottan szerepelnek olyan hangszerek és szintetizátorok, amelyek négyszög(szerű) jelet adnak. Valamint néha direkt egy-egy dobloopot vezérelnek túl, de magát a mastert nem.

Amit négyszögnek hallhatnak néhányan, az a csámcsogó iszonyatos hang, ami úgy szortyog, mint egy eldugult vécészifon, az a kvantálási zaj, és kimondottan a tömörített hangra jellemző. Lásd a csipogó és kukorékoló szőrös kulcstartókat az 1 bites hangjukkal!

Az mp3 esetében azért lett napjainkra ennyire elterjedt, mert elég kicsi a mérete hogy a weben is közlekedhessen, valamint „viszonylag” jól szól. Valahol muszáj spórolni. Ugyanúgy, mint képek esetében a jpeg. Tömörített kép, a weben optimális, de nem jó minőségű. Persze sokan nem is hallottak még analóg zenét, szalagon vagy bakeliten, rendes minőségben, így nem tudják, mennyivel is lehetne jobb. Ha viszont azt vesszük alapul, hogy a zenét min fogják lejátszani (telefon, ipod, zsebrádió), nem is érdemes hogy jobb legyen a minőség. Tehát csak az a kérdés, kinek éri meg? Ha eleve nincs az emberek otthonában hifi-készülék elterjedve, amin hallgathanák, meg sem éri a jobbat választani.

nem úgy gondoltam, hogy a master csatornát, hanem a sávokat, és erre jön még rá a kompi és a limiter, amivel tovább lehet „roncsolni” a hangzást, de ez néha jó is tud lenni, bár amikor vmi saját cuccot csinálok, akkor nem bírom elviselni, ha bmi a pirosba fejel :D

Azért az iPodnak (6th gen) nem olyan rossz a DAC-e, hogy ne lehessen rajta élvezni a zenét – persze nem mp3-ban, és nem a hozzá adott fülhallgatóval. Viszont tény, hogy mondjuk az első generációs nanokkal összehasonlítva azok sokkal dobozabbul szólnak.

BonFire írta.

„Gyárilag nem küldik túl a mastert, és nincs benne négyszög!”

Pedig hidd el megteszik nem azért, hogy jó legyen, hanem azért mert a hangos zenét könnyebb eladni.
Ha hiszed ha nem nem elektronikus zenékről beszéltem, hanem például Pink új albuma (I’m Not
Dead) Amy winehoue Back To Black albuma is botrányosan szól, ellenben a régi album (frank) tökéletes.
Sajnos ez megy manapság sorolhatnám napestig az előadókat akik elszúrják a zenéiket, én nem értem miért van ez így de ők tudják ha nekik ez így jó…..

Na látod, ott a hiba, hogy gőzöm nincs, mi az a Pink, azonkívül, hogy egy szín! Szóval nálam az nem érv, hogy „kökörcsinkarcsika” lemeze rosszul van keverve, mert nem az a jellemző, és a mérvadó. Mondjuk úgy, hogy lehetséges, hogy napjainkban több csapnivaló munka lát napvilágot, de ez nem jelenti azt, hogy ez az általános. No meg ugye az nem úgy van, hogy ha túlvezérlik attól hangosabb lesz! A hurkatöltőn is ugyanolyan vastag hurka fog kijönni, ha 1000/s fordulatszámmal tekered is. Ahol a túlvezérlés jelentkezik az a 0 dB, vagyis a plafon. Ettől nincs fejjebb, csak lejjebb. Pont olyan, mintha egy 400×400 pixeles kép ablakába beletennél egy jóval nagyobb tartalmat. Semmi nem látszik belőle, csak darabok, azok is megcsonkítva.

A másik dolog meg az, hogy manapság mindenki otthon gyártja a lemezeit, ezek az emberek nem szakképzettek, így fordulnak elő ilyen malőrök. Ha én úgy döntök, hogy a zenekarral felveszek egy lemezt, és kiadok érte egymilliót, fel is gyújtanám azt a stúdiót, amelyik így adná a kezembe! Roppant könnyű ugyanis leellenőrizni, csak be kell olvasni a lemezt, megnyitni egy akármilyen waveditorral, és ott konkrétan grafikusan is láthatod, hogy mennyi az annyi.

Már külön ki sem akarok térni arra, hogy azért a torzítás és torzítás között is van különbség. Az egyiket úgy hívják, hogy „harmonikus”, ezt a legtöbb készülék generálja. Kezdve a hangszerrel, végződve az (analóg) lejátszóval és erősítőberendezéssel. Ez egy bizonyos határon belül észlelhetetlen és tolerálható. A másik, a digitális torzítás, amit kimondottan csak számítógéppel lehet előidézni. Ez borzasztóan csúnya, és csapnivaló kontármunka. Viszont a mai világban, amikor egy lemez sem ér egy fillért sem, mert tonnaszámra beszerezhető ingyen az internetről, azon csodálkozom, hogy egyáltalán még kinek éri meg felvenni egy lemezt, dolgozni vele hónapokat, és kiadni érte egy rahedli pénzt! Lassan a zene is vissza fog térni a természetes kerékvágásba, és egy zenész nem abból fog jómódúan élni, hogy egyszer 20 évvel ezelőtt csinált egy jó lemezt, és most sütteti a hasát Hawaiin, közben meg potyog a haszon a jogdíjakból, hanem hetven évesen vissza kell másznia a színpadra és játszani. Lásd a Rolling Stonest! És legvégül nem is lesznek hivatalos felvételek, ha kell valakinek, majd felveszi magának a koncerten diktafonnal, ahogy 20 évvel ezelőtt tettük. A koncertjegyért meg ki kellesz pengetni az egyre nagyobb pénzeket.

Hát nem érdekes?

Nekem nincs különbség ugyanarról az eredeti lemezről készített FLAC vagy 200kbps környéki mp3 között. Nem csúcs, de jó minőségű fülessel. Gondolom a hangkártya minősége tenné észrevehetőbbé a különbséget. Igazából egy rendes hangrendszeren lennék kíváncsi egy analóg master, 192 v. 96 kHz 24 v. 32 bit és a CD formátum összehasonlítására. Saját füllel, nem más tesztjét olvasva. Úgy érzem sokat butult a fülem. Pedig nem hallgatok se sok zenét, se hangosat, szórakozni se sokat járok mostanában, volt idő mikor munkavédelmi füldugóval mentem koncertre, mert fizikai fájdalmat okozott a hangerő.
Most ott tartok, hogy 160, 192 kbps mp3-mal ki vagyok békülve, csak jóféle muzsika legyen (többnyire népzenék, jazz, blues, progresszív rock, ilyesmik, egykét elektronika, de a jobbik fajtából, jazzy, downtempo, breakbeat, ambient, chill, gondolkodósabb, érzelmesebb house, trance, techno), és meglegyen, és legyen időm lehetőségem hallgatni.

Nincs semmi baja a fülednek. Én dugó nélkül jártam koncertre és semmi baja a hallásomnak. Igazából az mp3 még az Internetes szabvány 128 kbps alatt necces egy kicsit. Ha valakinek nagyon vájtfüle van, talán még a 160-ason meghallhatja a jellegzetes kvantálási zajt, 192 környékén már nincs élő ember, aki megkülönbözteti a wavtól. Nem véletlen, hogy szinte már minden program, ami hanggal is dolgozik, tudja kezelni az mp3-at.

Nem akarom magamat ismételni, de úgy veszem észre, hogy annak ellenére, hogy veszteségmentes a FLAC, nem igazán terjed. A múlt héten töltöttem le egy jó régi albumot, nem találtam meg, csak FLAC-ban, ezért fel it telepítettem a Flac Frontendet. Átkonvertáltam az egészet jó minőségű mp3-ba, aztán már le is szedtem a progit. Megtette a kötelességét, és mehet.

Az az igazság, hogy azokat a zenéket, amiken én felnőttem, anno ’88-’89-es albumok, műsoros kazettán voltak meg! Ezek gyárilag olyan pocsék minőségűek voltak, hogy most, idestova 20 év múlva, ha hozzájutok egy jó minőségű mp3-hoz, el vagyok ájulva a minőségtől.

Bakelitre meg 20 évvel ezelőtt is csak a burzsujéknak telt, ráadásul óvni kellet, mint a hímes tojást. Na és persze az okos magyar nem vett gyémánttűt a lemezjátszójába, mindenféle risszrossz dróttal kapirgálták össze a drága jó analóg lemezeket. Így az sem tartott sokáig.

MP3 192kbps folott es flac kozotti kulonbseg nem annyira ful, hanem inkabb „gyomor”. Nehez eszrevenni a kulonbseget, csak eppen az MP3-at hallgatva elobb megunod. A FLAC szerencsere terjed, pl. a Cowon iAudio lejatszok tobbsege lejatsza – nem is akarhogy.

(Bocs az ekezetert, nincs ezen a terminalon amirol irok)

Eléggé fura ez a párhuzam, miszerint a gyengébb minőséget hamarabb megunjuk :) Ugye ezt te sem gondoltad komolyan? Mondom, hogy olyan albumokat szedegetek le, amiket gyerekkoromban hallgattam, ennek ellenére mégsem untam meg őket, sőt. Tiszta felüdülés meghallgatni a mai zenék monotonitása mellett. Mondjuk ez szubjektív vélemény volt – lehet, hogy csak öregszem. Mindenesetre megfontolandó a fenti állításod, és rá kell, hogy cáfoljak. Még a mai napig is nagy sikere van az olyan daraboknak, amelyeket olyan zeneszerzők írtak, akik már 300 éve meghaltak. A zenéjük mégis örök. És ez nem a fájlformátumtól függ, mivel az ő idejükben még fonográf sem volt, nemhogy digitális hangrögzítés :D

Nem azt írtam, hogy minden esetben a gyengébb minőséget hamarabb megúnjuk. Ez kifejezetten az MP3 formátumra vonatkozik, ugyanis olyan módon rostálja ki a hangot, hogy tudatosan kevésbé lehet észrevenni, hanem inkább nehezebben tettenérhető hatásai vannak – vagy előbb megúnjuk, vagy nem lesz annyira jókedvünk.

Egy fonográf-henger vagy grammofonlemez csak a középtartományt adja vissza, de azt visszaadja. Egyesek szerint a (klasszikus) énekhang 78-as fordulatszámú lemezről szól a legszebben.

Az MP3 kifejlesztésénél valószínűleg csak a tudatosan érzékelhető dolgokra koncentráltak, és megadja azt az élményt, amit te is említettél, hogy meghallasz valamit, amit annak idején csak vacak kazettákról hallottál, és el vagy ájulva a minőségétől – de ezeket a zenéket mégis csak azokon a vacak kazettákon szeretted meg. Az MP3 megalkotói véleményem szerint nem vizsgáltak meg ilyen szubjektív, füllel elsőre nem hallható szempontokat, például azt, hogy meg lehet-e szeretni egy zenét így, hogy a zenehallgatás spirituális élményét összességében mennyire rontja. És ebben én kifejezetten gyengének tartom az MP3-at, ebből a szempontból nem csak a FLAC, hanem az OGG Vorbis is jobb, nem beszélve az analóg forrásokról (bakelitlemez, kazetta), amelyek lényegesen rosszabb hangi paramétereik ellenére akár jobb zenehallgatási élményt is képesek nyújtani, mint egy MP3-tömörítés.

Persze hozzá kell tennem, a tömörítés mellett az is lényeges, hogy mi játsza vissza. A jobb hangzású hangkártyák sem nagyon jók ebben, viszont egy-két hordozható médialejátszó (pl. a Meizu és az iAudio) meglepően jók.

Bocsánat, talán félreérthető voltam, a bakelitlemez is tud nagyon jól szólni, akár még a hang műszaki paramétei tekintetében (frekvenciatartomány például). De egy lényegesen rosszabb hangi paraméterekkel rendelkező lemez vagy kazetta is képes jobb élményt nyújtani a zenehallgatás egésze szempontjából, mint egy MP3-ba tömörített zene, ami elsőre talán az „elájulok, milyen jól szól” élményt nyújt, de ez az élmény hamar elillan, mert egy idő után az ember zenét akar hallgatni és nem hangzást.

Igazából BKV-s közlekedéshez feltett mp3 lejátszókra a 192-320K-s MP3 több, mint elég. Főleg a jó magyar szokás szerint „kifordított” fülhalgatókkal (arra szoktam mondani, aki olyan hangosan kerregteti a zenéjét, hogy a fülhallgató ellenére tisztán értem a dalszöveget…). Majd ha lesz pénzem jó minőségű hangfalrendszerre (és nem főút mellett fogok lakni), akkor lesz értelme a flacnek… illetve akkor meg nem lesz értelme a flacnek, mert akkor lesz pénzem megvenni az audio CD-t/DVD-t.

Jó dolog ez a flac, csak az mp3 „lényege” az, hogy egy CD-re feldobsz 8-10 CD-nyi zenét, betolod a discmanbe/autórádióba, és szól a háttérben. Nem arra, hogy a tízmilliós hangrendszeren nyomasd… namost ha egy album MP3-ban 80MB, flac-ban 450MB, szerinted melyiket fogom rátolni a hordozható lejátszóra? :)

A Flac arra lehet jó, hogy a kedvenc CD-idet archiváld. Leteszed FLAC-ba, kiírod DVD-re, és ha sérül a lemez, akkor csinálsz róla egy biztonsági másolatot.

„Na látod, ott a hiba, hogy gőzöm nincs, mi az a Pink, azonkívül, hogy egy szín! Szóval nálam az nem érv, hogy “kökörcsinkarcsika” lemeze rosszul van keverve, ”
Azért Pink és kökörcsinkarcsika között van kis különbség. Az, hogy nem követed a kortárs popzenét nem jelenti azt, hogy igénytelenek az előadók. Speciel Pink egy kétszeres Grammy díjas popénekesnő, 5 stúdióalbummal a háta mögött… ;) így azért már lehet kis köze a mérvadáshoz.

A „kifordított” fülhallgató érdekes jelenség, a srácok direkt csinálják, mert azt hiszik, hogy ha valamit ők nagyon szeretnek, az másnak is hallania kell feltétlenül. Csinálja akinek ez tetszik, mi abba nem szólhatunk bele, ha valaki készakarva megsüketíti magát.

A kortárs zenei előadókról nem kívánok vitát nyitni, akinek tetszik, hallgassa. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a Grammy-díj odaítélésében kizárólag a profit a döntő. Ha valakinek sokáig sok dala fenn van a top akárhány slágerlistáján, előbb-utóbb megkapja a Grammyt. De ez nem jelenti azt, hogy csak az lehet a jó zene. Rengeteg olyan előadó van, aki igen kiváló szerző-előadó, de valami érdekes módon a fúziós jazzel nemigen lehet felkerülni a slágerlistákra. Ez egy kicsit tudati beszűkültségre vall. Ez pont ugyanolyan, mint amikor az Amerikai Egyesült Államokban megrendezték a „világ” sci-fi kongresszusait, amin szinte kizárólag csak amerikaiak voltak jelen, mintha a műfajt ők találták volna fel. Tehát amit az amerikaiak csinálnak, az mindig világ-ez, világ-amaz. Ennyi erővel mondhatnánk, hogy ami nem popzene, és nem díjnyertes, az már nem is lehet jó. Holott a pop a széles zenei palettának csak egy igen kicsi szegmense. A zenei konzervatóriumban pedig popszakot nem találsz, jazzt annál inkább.

Ezenkívül vannak olyan előadók, akik szintén „kortársak” mivel még aktívak 70 év felé ballagva is. Ilyen pl Tina Turner. Szerintem az ő érdemeit sem lehet elvitatni. Meglátjuk, hogy a mostani fiatal 20 év körüli popcsillagok nemzedékéből hányan lesznek aktívak ennyi idős korukra. Majd az idő igazol, vagy megcáfol.

„Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a Grammy-díj odaítélésében kizárólag a profit a döntő.”
…ami viszont pont alátámasztja azt az érvet, hogy nem kiskarcsika, hanme nagy a profitja, ergo feltételezhetően nagy pénzeket ölnek bele – következésképpen nem kellene ilyen silánynak lennie. ;)
Egy szóval sem állítottam, hogy az odaítélt díjak a minőséget jelentik, ugyanis mindenkinek más az ízlése.

„Jó dolog ez a flac, csak az mp3 “lényege” az, hogy egy CD-re feldobsz 8-10 CD-nyi zenét, betolod a discmanbe/autórádióba, és szól a háttérben. Nem arra, hogy a tízmilliós hangrendszeren nyomasd…”

Azért nem kell 10 milliós hangrendszer, hogy az MP3 és egy lossless eljárás közti különbség kijöjjön, az én iAudio 7-esem gyári fülhallgatója elég hozzá. A méret meg egyre kevésbé fog számítani, ha majd az autórádiók DVD-t és FLAC-ot is esznek, DVD-re meg 8-10 FLAC album fölfér.

Ha majd… na igen. Erről csak annyit, hogy mindenki reménykedett az OGG támogatásban is, mivel (tudtommal) ahhoz, hogy egy lejátszó mp3 formátumot támogasson, kell vmi illetéket fizetnie, az OGGért viszont nem (legalábbis pár éve még így volt); ezzel szemben az oggot is támogató lejátszók aránya nagyon alacsony, árkategóriájuk meg igen magas. Tippem szerint ha lesz is DVD/FLAC lejátszó, kb. azok tudják majd kifizetni, akiknek eleve mindegy, hogy hány lemezt vesznek – és azoknak, akiknek számít, hogy occóé ráférjen nekik egy lemezre sok, maradnak az mp3-nál. Ne legyen igazam. :)

Az az igazság, hogy nagyon nehéz lesz letúrni valamit a piacról, ami immár lassan 15 éve hódít és a népszerűsége töretlen. A tömörítési eljárások alapvető koncepciója az volt, hogy az Interneten is tudjon terjedni. A minél kisebb fájlméret a lehető legjobb minőséget adja. Az MP3 jó választásnak tűnik. Ugyanez figyelhető meg a képek vagy a videók esetében. A hatalmas fájlformátumokat (BMP; PCX) kiszorította a viszonylag jó JPEG és GIF – manapság a PNG is, habár jóval nagyobb fájlt generál a JPG-nél. A videók között pedig hódít az FLV. Ha egy megosztóról letöltök ugyanazt a videót FLV-be és AVI-ban is, meglátod, mekkora a különbség a fájlméretben. Szóval amíg az embereknek a „piszkos” anyagiak számítanak – és valljuk be, a legtöbb embernél igenis számít – addig tényleg az fog teret hódítani, ami helyspórolósabb. Filmek esetében is ha letöltünk egy filmet AVI-ban, ami 700-800 MB, abból egy DVD-re kifér 5 film is, míg a VOB-fájlok megtöltenek egy lemezt és az még mindig csak egy film. Természetesen van itt is minőségbeli különbség a két fájl között, de amíg egy 55 cm-es hagyományos felbontású analóg tévén nézem a filmet, kenhetem a hajamra a 704×480 pixeles felbontást, miközben a tévém felbontása csak 352×288 px. Addig viszont, amíg egy héten egyszer-kétszer nézem (olyan jó a műsor benne), nem fogok venni egy 120 centis nagy felbontású plazmatévét. Ugyanez a helyzet az otthoni hangrendszerekkel. Rengeteg háztartásban még mindig az olcsó zenelejátszó eszközök vannak, azon pedig nem igazán hallani az MP3, a FLAC, neadjisten a WAV közti különbséget.

iAudio X5 nem gyári fülessel, hanem egy picit jobbal. Alig hallatszik a FLAC előnye. Mondom, hogy nem annyira jó a hallásom, mint rég. :) Vagy tényleg kell pár százezret hangrendszerre költeni. Nem autóba.

Nem is kell ki kitúrni az mp3-at. De amikor bejött még modemmel neteztek főleg, most már többen megengedik maguknak a flac-ozást. De nem a fül és a füles minőségén múlik kijön-e a különbség hanem a zenén és lelki beállítottságon. Ez olyan mint a kajáknál, hogy az íz csak egy dolog, az se mindegy, 2 óra múlva jobban érzed magad vagy émelyegsz. A lossy tömörítésnél nem feltétlenül hallható a különbség, de a zenehallgatás élményét ronthatja. Flac és wav között semmilyen hangi különbség nincs.

A lejátszók árát illetően: a flacot és ogg vorbis-t is támogató Meizu 15ezer forintos ára nem nevezhető csillagászatinak.

Én csak annyit szeretnék kérdezni, hogy amit a lemezboltban megveszek cd-t, annak a hangminősége közelít a flac-hoz? Vagy rosszabb? Mert most megvan a C.C. Catch legjobb slágerei Flacban, /egy nap, mig lejött torrenten, és amúgy érzem a különbséget az mp3 között, főleg, ha media playeren bevan kapcsolva az equailizer/, és szóval azt szeretném cd-re megírni.
Ugyanolyan minőséget kapok, vagy inkább csak hallgassam Creativ kártyán a gépen?

„Én csak annyit szeretnék kérdezni, hogy amit a lemezboltban megveszek cd-t, annak a hangminősége közelít a flac-hoz?”
Elvileg pont ugyanolyannak kellene lennie.
No persze ez attól függ, hogy a flac pont arról a CD-ről készült, vagy egy olyanról, aminek jobb/rosszabb volt a minősége…

István, elvileg az audió CD-nek kell a legjobban szólnia. Az ugyanis WAVot hordoz. A wav (windows pcm) tömörítetlen audiófájl. – Persze van tömörített wav is, de erről majd máskor. – A FLAC szintén tömörítetlen audiófájl, tehát ahogy Edem megjegyezte ugyanolyannak kéne lennie. Én úgy mondanám, hogy azonosnak. Bitről bitre.

A baj ott kezdődik, hogy nem ismerjük az eredeti forrást. Te mondjuk C. C. Cathct említetted, és ez talán pont a legjobb példa, hiszen egyrészt a nálam tíz évvel fiatalabbak már azt sem tudják, hogy ki volt az, másrészt pedig a ’80-as években pont nem az volt jellemző Magyarországra, hogy hűdejó minőségű kazettákat lehetett volna kapni. Nem beszélve a szalagevő kétkazettás szörnyetegekről.

Na már most, ha az eredeti masterszalagot „gyárilag” digitalizálják, és abból előbb wav, majd flac készül, akkor a lehető legjobb minőséget kapjuk. De ha XY digitalizálja be otthon a 20 éves audiókazettáról, előbb mp3-ba, majd később a gyenge minőségből konvertál wavba, vagy flacbe, nem lesz jobb az mp3-nál. Mert ugye csak a fájl méretét növeljük, az egyszer eldobált részleteket már nem szerezhetjük vissza. Ez kicsit olyan, mint a faragás, lefelé megy, vissza nem.

A média playeren meg pontosan azért érzed a különbséget, mert be van kapcsolva (az egyébkén teljességgel haszontalan) EQ. Egy zenét minden utólagos segédeszköz nélkül kell meghallgatni. Míg elkészül, equznak rajta a stúdióban eleget, míg végül úgy döntenek, hogy ez kész! ez elkészült, ehhez nem szabad hozzányúlni, mert már csak rontani lehet rajta! XY gyerek meg vagány, és bekapcsolja a grafikus ekvalájzert, odacsűri neki a 30 Hz-et, hadd fújtasson a szubvúúfer; a nippek hadd potyogjanak le a polcról. Nem kell EQ. El kell felejteni. Ez rossz beidegződés. A kereskedők azért tesznek minden lejátszóeszközbe eq-t mert egy műszaki cikk nálunk még mindig sokkal kelendőbb, ha több potméter van rajta. Ez tény. Legtöbb olcsó gépben be sincs kötve sehová, csak lehet csavargatni, meg jól mutat. Ugyanez a helyzet a ledekkel is. Minél jobban villog a kijelző, annál tutibb, hogy a cucc „el lesz adva”, még akkor is, ha funkcionálisan gyalázat a készülék.

Szóval egy szó mint száz, a flac és a wav jól szól; írd ki bátran CD-re! Ha a gépen jól szól, CD lejátszóban is ugyanúgy fog szólni. Főleg, ha ugyanazt a hangrendszert használod. Mivel digitális adatról van szó, meg merem kockáztatni az „ugyanúgy” kifejezést. Ja, és bocs a regényért! Nem annak indult, de így sikerült.

Én is így vagyok az EQ-val, nem beszélve az erősítő loudness funkciójával. Ki nem állhatom, amikor az emberek belenyúlnak a hangba. De most rá kellett jönnöm, pár esetben mégis csak hasznos ha van EQ a zenelejátszón. Egyrészt rosszul kevert CD-knél (ilyenek sajnos vannak, hisz ahogy vannak gyenge zenészek, vannak gyenge hangmérnökök is). Másrészt egyre több zenelejátszón van diktafon funkció, és az interneten is lehet házi felvételekre lelni. Ott is, ha jól használjuk az EQ-t, lehet segíteni. Végül pedig prózai felvételnél, én szoktam szöveget is hallgatni, akár rádióból készült felvételt, akár egyetemi előadást, és – pláne ha utcán vagyok – a szöveg érthetőségén tud dobni, ha a mélyeket-magasakat lejjebb veszem, és azt a középfrekvenciát kiemelem, ami a beszédhangra jellemző.

Persze, itt nem arról van szó, hogy sose használjuk, hiszen amikor magunk készítünk felvételt, a munkálatok során szükség van rá; ezt nem is vonhatja kétségbe senki. Erről írtam, hogy a felvétel közben használják eleget az equalizert. Én is készítettem, és kevertem elég sok felvételt, házi cuccal, kőkorszaki körülmények között meg kellett próbálni a lehető legjobbat kihozni. Egy profi hangmérnök ilyen körülmények között nem dolgozik. Ő hozzá van szokva, hogy mindenből a legjobb áll a rendelkezésére, minimalista motyóval ő nem tákol. Azt az egyet viszont a hosszú tapasztalat megtanította, hogy házi felvétel esetében egy bizonyos minőségnél jobbat lehetetlen produkálni. Pl lehet nekem a legjobb EQ-m a programban, ha vacak mikrofonnal veszek fel. Ami frekvencia hiányzik a felvételből, azt utólag nem lehet hozzávarázsolni a legprofibb programmal sem. Éppen ezért szokták a felvételt a legkiválóbb minőségben és cuccal rögzíteni, és a bemenő jelen nem EQ-zni. Hadd legyen meg a csupasz hangban minden tartomány, aztán azt utólag lehet még szabályozni.

Itt arra próbáltam rávilágítani, hogy elsősorban a „gyári” kiadású lemezekről van szó, nem a homeStdudioBarkács felvételekről. Ott nem tanácsos elgányolni egy hangzást, mert lehet, hogy direkt úgy van szánva. Egy jó példa erre, hogy napjainkban a dobok egyre naturabb souddal szólalnak meg a lemezeken. A stúdiókban egyre inkább arra törekednek, hogy élethűen szólaljon meg, mint ahogy az a valóságban is szól. A nyolcvanas években pedig szinte nem találsz olyan lemezt, ahol ne triggerelt dobot hallanál. Magyarán rendes dobbal játszották fel, de a hang, ami megszólal, az már csak hangminta volt. Vagy egyszerűen kiiktatták az akusztikus dobot, és elektronyossal játszották fel.

Azonkívül mindent orrba-szájba túl effekteztek. Ma az énekhangra éppen csak olyan pici zengetőt tesznek, hogy a zenei háttéren nem is hallatszik. Totál előtérben van a hang, jön az arcba. Szóval változnak az évek, változnak a szokások, változnak a zenehallgatási szokások is. ’90-ben köpködtük a Slayert, hogy „milyen rondán szól benne a dob”, mai fejjel pedig tudom hogy az volt a természetes dobsound. Csak el volt a fülünk kényeztetve a dobgépek hangjával.

Nem csak a 80-as években, hanem például az 50-es és korai 60-as évek (angol-amerikai) könnyűzenéjében is orrba-szájba zengettek. Egy korai Beatles lemezt meghallgat az ember, ott is elég sok visszhang van, de az abban a korban kifejezetten száraznak számított. Én kifejezetten kedvelem a mai ének keverést, ahol alig vagy talán egyáltalán nincs reverb (pl. Manu Chao – Clandestino)

Sziasztok!
Valamivel meg lehet állapítani hogy mp3 ból készült-e a flac vagy eredeti cd-ről?

Jó kérdés, mert én is csak CD elemzőt tudok. Megmondja lossy, vagy lossless minőségűek-e a számok az audio CD-n.

Ördögi gondolatom támadt, amolyan „írd ki RW CD-re és futtasd rajta azt a CD ellenőrző progit”, tlaán megér egy misét.

Ez nyilvánvaló megoldás, ezért nem írtam. :) Kissé időigényes. Persze, ha nincs más megoldás.

Szerintem fülből! Ha hallod a jellegzetes kvantálási zajt, biztos, hogy tömörített hangfájlból (mp3) készült. Ha nem hallod, akkor meg oly mindegy, nem? :D

„Ha nem hallod, akkor meg oly mindegy, nem? :D”

NEM olyan mindegy. Sajnálom, hogy akkor ezek szerint hiába írtam, amit írtam, mert nem voltam eléggé érthető. Az MP3 bizonyos tömörítési arány fölött (192 bkps) már olyan _illúziót_ kelt, mintha CD lenne. Nehéz _tudatilag_ érezni a különbséget.
De a _zenehallgatási élmény_ szempontjából mégis gyengébb. Tehát nem érzékeled a különbséget, de esetleg előbb megúnod, vagy nem lesz annyira jó kedved, mint amennyire lehetne a zene miatt.

Hát bocs, hogy ilyen megátalkodott vagyok, de sehogy sem tudom megérteni azt, hogy „hamarabb megunjuk” az mp3-at, mint a wavot vagy a flacet! Annyi jó régi albumom van itthon, Pink Floyd, meg Omega meg néhány ilyen „őskövület” mp3-ban, de sosem bírom megunni őket! Miért unnám meg, ha egyszer a zene jó?! Nem értem, az egyik dologból hogy következik a másik. Ez pont ugyanolyan, mintha azt mondanád, hogy a digitális fényképek nézegetését hamarabb megunod, mint az analógban készülteket. De miért???

Mindenképpen levesz az élményből. Ha az élményt számszerűsíteni lehetne, és tömörítetlenül ‘x’ élményt nyújtana egy adott album meghallgatása, akkor tömörítve ‘x’-‘y’.
Az más kérdés, hogy ez az ‘y’ kinek mennyi, a veszteség egyénenként és zenénként különbözik.

Lehet a hatása, hogy nem veszel észre semmit, csak kevésbé inspirál továbbhallgatásra, ha háttérzeneként hallgatod munka mellett, akkor lehet az a hatása, hogy a munkában rosszabb teljesítményt nyújtasz. És lehet az is, hogy rád nincs ilyen hatással egyáltalán.

Pont ez tántorított el az MP3 használatától, hogy nehezen tettenérhető, hogy a zenehallgatási élményen mit hol ront.

Ne haragudj, D.K., de nekem ez legalább annyira hihető, mint a Gyurcsók műsor vagy a bioritmus. :) A 128KBites mp3-jaimat többet hallgattam, mint néhány mostani audio CD-met… és azt se mondhatném, hogy ritkán hallgatok zenét, amióta MP3-ak vannak… Nem is beszélve arról, hogy anno mod-ot és SID-et is mennyit hallgattam… (Sőt, a Monty On The Run c játék zenéje most is megvan SID-ben, és szívesen hallgatom…) Nagyon sok olyan ismerősöm van, akik gyakran és szívesen hallgatnak zenét MP3-ban is… Szóval ez a „kevésbé inspirál zenehallgatásra” számomra nem túl meggyőző. No offense. :) Az, hogy te nem szívesen hallgatsz egy-két számot, talán abból ered, hogy változik az ízlésed (vagy a szám eleve nem volt egy hosszú távú kaland…)

Én már kezdem érteni. Inkább arról van szó, hogy ha éjjel-nappal megy valami zaj a háttérben, abba előbb-utóbb beleun az ember. Nálam – mivel 16 éven keresztül aktív zenész voltam – teljesen más zenehallgatási szokások alakultak ki. Az egyik ilyen dolog, hogy nem tűröm a „háttérzenét”. Egy zene ha kellőképpen jó, akkor vétek arra pocsékolni, hogy csak „zajt keltsen”. Én amikor zenét hallgatok, semmi mást nem csinálok, csupán élvezem (és dúdolom) a zenét, ami kedves nekem. Nem is igazán tudom és szeretem a figyelmemet megosztani több dolog között. Erre csak a nők képesek – habár szerintem ez is csak legenda ;)

Ugyanígy ki nem állhatom, ha mondjuk olvasgatok a neten, közben meg a hátam mögött üvölt a tévéből a reklám. Teljesen elvonja a figyelmemet. Nem szeretem azt sem, hogy bemegyek egy nagyobb boltba (és itt nem feltétlen bevásárlóközpontra gondolok), és mindenütt szól a rádió, nehogy már az ember el tudja figyelmesen olvasni az áru címkéjét, vagy fejben össze tudja adni, hogy mekkora összegnél is tart éppen. És amikor még mulatni jártam, nagy ívben kerültem az olyan szórakozóhelyeket, ahol 120 decibellel üvölt a zenegép, én meg hogy beszélgethessek valakivel muszáj vagyok túlüvölteni. Zavart. De hát ahány ház, annyi szokás. Mostanában már jobban kedvelem a csendet, és a nyugit. Biztos vénülök :)

Hát, szerintem minden alkalomhoz megvan a zene. Van olyan zene, ami kifejezetten önmagáért jó; ugyanakkor egy beszélgetést vagy könyvolvasást vagy egyebet jól alá tud festeni a háttérben némi megfelelő hangerejű Delerium, God is an Astronaut, Secret Garden vagy Korai Öröm. Tapasztalat. No persze egy Wagner-mű mellett, vagy az Atom Heart Mother Suite mellett nem kifejezetten beszélgetni kell…
Én kifejezetten igénylem a háttérzenét. Segít fókuszálni, segít tartani egy ritmust. Takarítás vagy stresszesen sürgős kódvarráshoz pl. beteszek valami Rammsteint, RHCP-t vagy egyéb pörgős zenét, ami pörget. Jobban, mint egy kávé (amit mellesleg nagyon ritkán iszok, és akkor is az ízéért…). Aztán jöhet levezetésképpen egy Echoes vagy Shine On You Crazy Diamond (Pink Floyd-tól), esetleg egy Air album. Elég sokféle zenét szeretek ahhoz, hogy a házi repertoáromban gyakorlatilag minden helyzethez találjak valamit… És talán pont azért, mert kevés olyan stílus van, amit ne tudnék elviselni, az áruházi rádióból „bömbölő” zene mellett is simán összeadom az árcédulákat. :P A last.fm profilom szerint egy év alatt 19.739 számot hallgattam meg (ez napi átlag 51 szám; ha 5 perces átlaghosszal számolunk (és a 28-40 perces Pink Floyd számok miatt ez talán még durva becslés is), akkor ez több, mint napi 4 óra zene), és a last.fm nem is tud a hordozható lejátszómról, illetve az asztali dvd lejátszómban hallgatott zenéimről…

Ha meg beszélgetni akarok valakivel, nem olyan helyre megyek, ahol üvölt a zenegép… ellenben ha egy tombolós Kispál koncertre megyek, akkor nehogymár 0.1 decibel alatt legyen a hangerő. :) …de nagyon elkanyarodtunk a témától.

Ja, és nem túl ritka nálam az sem, hogy 1-3 számot loopolok 3-4 órán keresztül…

Edem, nálam a fölöttem lakó szokott így csinálni, és mindig nagyon meglepődik, amikor visszavágok neki, mondjuk hajnali 1 és 3 között bika hangerővel ;) Mondtam már neki, hogy én elhiszem, hogy annyira szereti a „Médin Hungária” c. számot, de ha loopol, akkor húzza a fejére a fülest. Mondtam neki, hogy nem a pusztában él, hanem egy betonkockában, ahol tekintettel kell lennie másokra is, mert itt még hallom azt is, ha a szomszéd lehúzza a vécét vagy kifújja az orrát!

Na, részemről befejeztem az offolást. Kanyarodjunk vissza a FLAC témájához!

Idézni fogok: „Manapság már egy pár virslit sem ehet meg az ember zene nélkül” – ezt kb. 50 évvel ezelőtt mondta Darvas Szilárd, az én nagypapám, aki akkor egy elég ismert humorista és konferanszié volt. Már őt is zavarta, és én is hozom ebben a családi örökséget. Én is aktív zenész vagyok. Úgy érzem, elveszik a levegőt az állandó háttérzenével a helyeken. Nem mondanám, hogy csak úgy hallgatok zenét, hogy leülök a fotelbe és semmi mást nem csinálok. A takarítás közben vagy útközben hallgatott zenéket nem tekintem háttérzenének, mivel amit csinálok közben, az nem vonja el a figyelmemet. A legnehezebb az embernek magában azt az érzékenységet kialakítania, hogy éppen igénye van-e a zenére, vagy nem. Szerintem a mai kor egy nagy baja, hogy az embert túl sok információ éri, és nem tudja földolgozni. A háttérzene is egy ilyen fölösleges információforrás lehet.

Ami az eredeti témát illeti: 4 évig használtam az MP3-at és csak utána jöttem rá erre a hatására.
Mondom, egyénenként változik, mindenkire másképp hat (vagy nem hat). De amiben biztos vagyok: Az, hogy két hangfile között nem hallok minőségi különbséget, az még nem jelenti azt, hogy nincs.

Boldog karácsonyt!

Az emberek 90% nem hall külömbséget, maximum vallási alapon (azt hiszem jobb, de ha fordítva mondják mégsem)
Annyiban jobb, hogy sokoda-vissza átkódolás után sem torzul a jel tényleg hallható kockásodásig. Az emberek legtöbbjének pedig a technikai felszerelése sem olyan, hogy kiadja a hangzást (lásd BonFire hozzászólása).
(tegnap láttam a TV-ben olyna hangszórót, ami ellökött egy hat kilós golyót és kibírta, hogy visszapottyant rá.)

FLAC-hez nem tudtok véletlenül valami jó TAG szerkesztőt. Évekig kerestem, próbálgattam programokat, amiket persze ki is kell ismerni, hogy meg tudod-e vele csinálni amit szeretnél. ID3-TagIT ami nekem megfelel. Sokan használják, szeretik, már nem fejlesztik tovább, mégis jó. De ez csak mp3 fájlokat kezel. Néha azért jól jönne egy progi ogg, wma, stb számok TAG-eléséhez. Most épp flac-hez kellene. Valamennyire használható a foobar2k masstagger-e, de valami ügyesebbet nem tudok véletlenül?

Persze, hogy elfelejtek valamit. Szóval olyan programot is keresek, amivel listát lehet készíteni a meglévő zenékről, de lehet válogatni, hogy ne csak pl. előadó, album cím, stb szerint keressen, hanem külön listázni a flac és mp3 zenéket, vagy pl. a lossless & lossy fájlokat.

zsútka, nekem ezt Winamp 5 megcsinálja; a gyűjteménykezelést is (bár nem tesz különbséget flac és mp3 között), és a tömeges id3 tag szerkesztést is.

sziasztok
nem tartom magam vájtfülűnek. van itthon egy sony erősítőm. nem mai darab, de szerintem szépen szól. én is ettem az mp3-at mint móricka a cukorkát, tonnaszám. de 1-2 éve azon kaptam magam, hogy egyre inkább keresem a nagyobb bitrátás mp3akat. leginkább 320ast. amikor rákerestem valahol, már direkt azt néztem melyiknek a legnagyobb a mérete. ha már 10mega alatt volt, nem is érdekelt. mosatanra meg utolért a lossless mánia. azok a vacak mp3ak csak nem akartak úgy szólni ahogy kellett volna… ahogy szerettem volna. nem csilingeltek úgy, nem töltötték meg a szobát… cserébe volt viszont szép doboz hangjuk. :) szerintem rengeteg hang odavész. mint azt már említettem, nem vagyok nagy zene guru. szeretem ákost. nem szeretem a tucctucc „zenét”. na abból aztán hallgathatja mindenki aki csak akarja az mp3-at, ott nem annyira fontos a minőség… persze ez a saját véleményem, mert nem vagyok odáig az ilyen remekművekért. lényeg a lényeg…. jó dolog volt annó a bakelit, a kazettát viszont nem sírom vissza. a cd nagyon tuti dolog, és a lossless is. végre van okosság is ami terjed a neten. és ahogy figyelem egyre nagyobb kereslet is van rá. sokan szdik filmekből is végre a dvd9-et. nagyobb, több idő mig lejön, drágább hozzá a lemez, ha minőségre írod ki akkor 6x-osa, de mégis azt szedem én is. a minőség az jó dolog. akinek meg nem kell, az tekergesse vissza a fudzsi videokazettát immáron 497edszer is, nyújtsa meg jól, adja oda gazsi bácsinak is, akinek a vidója imádja az elejétől a végéig jól megvágni a filmet, hogy amikor visszakapja az ember, akkor már egy szép csíkkal egyetemben nézhesse végig, ami derékbavágja az összes szereplőt. :D ááá, késő van már, lecsúkodnak a kis pilláim, megyek, pihengetek inkább… elalszok egy jó kis f*s minőségű avi-n. arra jó az. mindenkinek üdvözletem, boldog új évet, és hallgassátok, nézzétek a minőséget. skillet.

…aki minoseget szeretne, az ne toltse le, hanem vegye meg a DVD-t meg a CD-t, en azt mondom. :) 1-2E Ft nem olyan sok egy filmert, foleg, ha azt veszed, h letolteni, kiirni gyakorlatilag kerul ugyanennyibe.
Sot, menjunk tovabb. Ha igazi minoseget akarunk, nem szorakozunk szinkronokkal, hanem eredeti hanggal nezzuk a filmeket, elvegre az az eredeti minoseg, a tobbi utanzat. :P
Skillet, nem kell atesni a lo tuloldalara. Egy normalis avi tomorites nem egyenlo a hatszormasolt hamis fuji kazettas z-kategorias filmekkel… Raadasul ha az ember meg akar nezni egy sorozatot, lehetoleg egy evadot egyben, mert nincs kedved egy evig minden heten ugyanabban az idopontban lemondani minden szobaeso programot, hogy a tv-t bamuld, ellenben DVD-n 10e egy evad, nem biztos, hogy nem nezed meg eloszor aviban. En pl. nem veszek latatlanban filmet. Es nem is fogok 8G-s image-et letolteni es kiirni sokszaz forintos lemezre anelkul, hogy tudnam, mi az a film.
Erre pedig pont jo egy 1-2 CD meretu avi.
Es ha ugy dontok, hogy a film/sorozat jo, akkor irany a hmv.co.uk, ahol a magyar boltokban latott arak feleert, negyedeert megveszem a filmet/sorozatot. Mar ha erdekel annyira, hogy megint megnezzem.
De elkanyarodtunk a zenetol. Magnokazettak… en szerettem oket. Volt valami egyedi hangulata, ahogy nagymamam enekelgette a „Van meg brikett”-et (neki igy jott le a One Way Ticket szovege…), vagy az a magnokazetta, amit ovodas koromban keszitettek velem nagyszuleim, a mono egykazettas magnoval felveve.
Megvolt annak is a helye, celja. Megvan az mp3 helye es celja is. Hatszazezer forintos hangrendszeren persze h nem fogok 64kbites mp3akat nyomatni – de akinek hatszazezer forintos hangrendszere van, annak ne legyen mar snassz megvenni 1-2 audio CD-t vagy egy-ket filmet. No offense, nem a flac ellen szolok, de ez igy kb ugy hangzik, mintha szazmillioert vennel egy autot, de a karpitozast meg a benzint lopnad bele. Akkor inkabb vegyel 70 milkas kocsit, a maradek penzt meg tedd felre benzinre.
Egy tizezer forintos Sokol Legacy hordozhato mp3 lejatszonak meg nem tok mindegy, hogy 256kbit, vagy hatvan megas flac? …nem, mert az utobbibol tizedannyi fer ra. Szolni ugyanugy fog…
(PS: sorry, karakteres terminalrol vagyok, nem mukodnek az ekezeteim…)

Itt elsősorban azt kell meglátni, hogy elsősorban a minőségi különbség a hangszeres zenénél jelentkezik, amit emberek játszanak fel stúdiókban, hangszerrel. Az elektronikus zenék 99%-ában tökmindegy hogy mp3-ban vagy wavban kapod a zenét. Ott már a lossless csak illúzió, hiszen a zenék nagy részét úgy pakolják össze mindenféle ingyen letölthető loopokból. Aki pedig így szerez zenét, nagyon sok loopal kell rendelkeznie, hogy legyen miből válogatni. Éppen ezek a loopok általában már eleve mp3-ba vannak tömörítve. Ráadásul néhánynak igen hajmeresztő paraméterei vannak. Silányak, kicsi mintavételezési frekvenciával, és még rosszabb tömörítési bitrátával. Ezt végül hiába számoltatja le 44100 Hz 16 bites wavba, a minőség ettől nem lesz jobb.

Klasszikus zenénél igen, amit orkeszter játszik, ott még dinamikája is van a zenének, vagy csak a legegyszerűbb klasszikus felállást említsem, a jazz triót (dob, zongora, bőgő). Itt, mivel a hangszerek végesek, ráadásul nem szokás orrba-szájba effektezni – minél szárazabb, annál jobb -, a felvételnek kell kiválónak lenni. Ezeket tényleg jobb losslessben hallgatni, habár sokan ilyen esetben még mindig az analógra esküsznek. De a Noxra vagy a Christalra totál elég az mp3 is.

Ez a baj, hogy így fel van hígulva az elektronika is. Azért léteznek magas mintavételezésű hangminták. Sok „zeneszerző” legszívesebben ilyet használ. De pl. egy hangszeres nujazz-ben is meg van a helye a lofi loop-oknak. Ami zavar kicsit, hogy a psy/goa szcénában nem igazán jellemző. Azt gondolom, hogy valószínűleg azért nem bírom sokáig az ilyesfajta zenéket, mert olyan mintha minden 128kbps mp3 loopokból lenne összetéve.
Azért ha valaki ma ért ezeknek a technikai hátteréhez, és igényes, és ötletei vannak, az ma már simán meg tudja oldani, hogy elektronikus zenében is magas követelményeknek tegyen eleget.

Nem kell hatszázezres cucc ahhoz, hogy kijöjjön az MP3 és a Flac közti különbség. Egy high-end-es az megveszi a CD-t, nem feltétlenül erkölcsi megfontolásból, hanem mert hidegrázást kap a puszta gondolatára, hogy számítógépről hallgasson zenét. De a különbség ennél jóval olcsóbb cuccon, pl. egy 7 ezer forintért kapható Audigy 4 hangkártya + egy bizományiban vásárolt Videoton erősítő + két bármilyen egyszerű hangfal is ki tudja hozni, persze ha olyan a zene.

Viszont egyre még muszáj reagálnom, még ha nem is témába vág.
Az addig rendben van, hogy filmet lehetőleg eredeti nyelven nézünk. De az, hogy a szinkron mindenképpen gyengébb minőségű, ez egyáltalán nem igaz.
Mint ahogy egy könyv magyar fordítását sem lehet hamisítványnak vagy az eredetitől gyengébbnek nevezni.
Sőt, filmnél még az is előfordulhat, hogy az eredeti szinkron gyengébb mint egy más nyelven elkészült szinkron.

„De az, hogy a szinkron mindenképpen gyengébb minőségű, ez egyáltalán nem igaz.”
Direkte eltúloztam. :) Kapásból tudok ellenpéldát mondani: Erik, a Viking. Az elején van egy fergeteges poén („Nem tehetsz róla, így volt megírva a forgatókönyvben”), ami az eredetiben nem szerepel.
Sajnos viszont manapság azt tapasztalom, hogy igenis, a magyar szinkron igénytelen, elsősorban fordításban. Ugyanez igaz a kedvenc íróim (Terry Pratchett, Neil Gaiman) könyveire is: nemcsak, hogy nem sikerül lefordítani a szóvicceket, szófórdulatokat, de az esetek többségében meg se próbálják; ráadásul tárgyi és elvi félrefordítások vannak bennük. Tömegtermelés, rövid határidők. Na de télleg ne térjünk el a tárgytól. :)

Az az igazság, hogy igen, elérhető áron is össze lehet ilyen hangrendszereket rakni, ahol kijön a különbség. Nem ezzel van a bajom, hanem azzal a mentalitással, hogy „az mp3 szar, fúj, broáf, le vele, csak a flac az igazzzzyy”.
Az mp3-nak meg van a helye. Pont. Pl. itt bent melóhelyen van egy 2e Ft-os hangfalpár az integrált hangkártyába dugva. Az mp3 tökéletesen megfelel, és negyedannyi helyet foglal, mint a flac, és nem érezhető a különbség. Egy múzeum információs hangfalrendszerén sugárzott zenének nem kell 5.1 csatornás extrafinomhangolású felvételnek lennie, mert a 256 kbites mp3 is ugyanúgy fog onnan szólni. Mint ahogy a sáros hegyre a szőlőbe sem a vadiúj mercedesszel fogsz felmenni, inkább a kockaladával.

A lossy formátumok közt is van olyan, amit jobbnak tartok az MP3-nál: az Ogg Vorbis. Pont azokban a tulajdonságaiban, amelyek elsőre nem feltétlen jönnek ki hanem a hosszabb hallgatásnál számítanak, a Vorbis is jobb.

A 2ezres aktív hangfalon is kijöhet a különbség, pláne 128 kbps-t hallgatva. Ennek az az egyszerű oka, hogy az MP3 és egy kis hangfal más-más frekvenciákat nyel el. Az MP3 mindenhonnan „kifésül” frekvenciákat, egy kis hangszórón a mélyek teljesen elvesznek, a középtartomány felső része és a magas frekvenciák viszont jobban megszólalnak. Egy kicsire tömörített MP3-ban pont a magas tartományban lehetnek jól hallható veszteségek. Egy régi csöves rádió-n vagy mondjuk egy egyutas videoton hangfalon nincs annyi magas, viszont a mélyközép egész jól meg tud szólalni, ami egy kellemes, meleg hangzást adhat.
A fenti példákban a minőségromlást egy-egy bizonyos frekvencia tartomány hiánya okozza, az MP3 viszont minden frekvenciatartományt kirostál, ezért a veszteség azokban a tartományokban is jelentkezik, amelyek a fenti példákban megmaradnak.

Egyrészt 256-ról beszéltem; másrészt pedig tök jó az Ogg, ellenben ahogy már emlegettem, a tucat MP3 lejátszók nagy része még mindig nem támogatja, és a letöltős oldalakon kb ritkább, mint a flac – namost az mp3-ból oggot tömöríteni meg nem fogsz nekiállni, ugye? Az ogg és az mp3 közti különbség nagyjából olyan, mint a VHS és a Beta között volt: a Beta szebb volt, jobb volt, de a VHS-re több fért, és jobban elterjedt. Az ogg lehet hogy jobb, mint az mp3, de az mp3-nak kategóriákkal jobb a marketingje.
Fogadjuk el: az mp3 veszteséges, audiofileket bántja, ellenben meg van a helye és célja, és a flacot úgy is lehet magasztalni, h az mp3-at nem fikázzuk.

Na csak eljutunk odáig, miért jó a lossless (flac, ape, shn, wv, tta, …) Mert ezekből azt csinálsz amit akarsz (egymás között, meg lossy-ba is ugyebár, mp3, wma, aac, ogg, musepack vagy mi mpc?)
Nekem a tta tetszik a legjobban, de erre is a betamax – vhs példát lehetne mondani, a FLAC terjedt el legjobban. Azt támogatja a legtöbbminden, MixVibes pl. A többi dj program után kutakodva egyik sem támogatott lossless szabványt, a wav és az apple lossless-en kívűl. Persze azóta már változhatott.

Igen, a flac és egyéb lossless formátumok egyik legnagyobb előnye az audio CD-vel szemben akkor jelentkezik, ha válogatás CD-t szeretnél csinálni. Abban egyet érthetünk, hogy egy bármilyen minőségű hifi rendszeren nincs különbség audio CD és flac között, max annyi, hogy az utóbbit kevesebb lejátszó támogatja. Ha viszont keverni szeretnél, tehát dolgozni a zenével, akkor flac kell (vagy mp3, ha nyugdíjasotthonnak keversz lakodalmas zenét).

FLAC észrevehetően jobban szól még egy laptopon is fülessel.

Viszont annál is egy nagyságrendel jobb a 24/96 WAVE. A NIN tette fel a The SLIP c. albumát így a netre és elvileg Audio DVD-t lehetne belőle írnom, de sajnos nem tudom milyen szoftverrel. Van valakinek ilyen tapasztalata/tippje?

44.1/48/88.2/96/192 kHz. 16/24 bits.
384, 768, 1152, 1536 kHz. 48 bits.
ezeket találtam mint wav pcm.
azt tudom, hogy a lossless formátumok különbözőképpen támogatják, többcsatornást is valamelyik igen, valamelyik nem.
persze a nagyobbaknak már van rendesen tárhelyigénye.
én nem tudom lepin fülessel megállapítani, hogy melyik a lossless, meg melyik a lossy (kb 200 kbps vbr mp3). sőt, iAudio X5-tel se. jófajta fülessel.

Egy iskolában, ahol az Én (fülem) és a ZENE közti kapcsolatomat próbálták egy szintel feljebb emelni, gyakran elhangzott bizonyos témákkal kapcsolatban, hogy „Ez egy kicsit a szellemi önkielégítés kategóriájába tartozik !” Egy kicsikét ezt érzem itt is. Az adatvesztéses tömörítés azt jelenti, hogy a fül számára „elvileg” nem hallható frekvenciákat egyszerűen eldobja a tömörítés, és ezt már nem is lehet 100%-al visszahozni. Persze léteznek ilyen-olyan Plug-IN-ok, de nem az igaziak. Mint azt sokan tudják ez főként a felharmónikusak érinti, ami önnmagában tényleg a hallaható tartomány felsó részére vagy esetleg azon túl (pl.: felharmónikus felharmónikusa) esik, de hiányuk sokszor nagyon zavaró (lehet). Valóban az MP3 (főként alacsony mintavétel esetén) rosszul hangzik, de engem a FLAC sem győzőtt igazán meg ! Egy 48 KHz 320 kbit/s-es, jól tömörített MP3-nál nem tűnt jobbnak. Hozzáteszem, hogy nem tudom az általam tesztelt FLAC(ok) előéletét, azaz, hogy miből is lett(ek) konvertálva.
És még egy dolog: Sajnos az emberek többségének nem is áll rendelkezésére olyan eszköz amiken rendesen tesztelgethetnének ilyen dolgokat. A manapság kapható AUDIO eszközök hangátvitele és minősége, az esetek nagy többségében kritikán aluliak. Én éppen ezért AKG fejhallgatót és ALESIS studiómonitorokat használok…Biztos ami biztos ! :)

KIEGÉSZÍTÉS:
Nem nézem le a FLAC-ot ! De mint minden formátum esetében itt is az idő dönti el, hogy megállja-e a helyét vagy sem. Márpedig ha arra gondolok amit a mostanság kapható audió eszközökről írtam…

Annyit tennék csak hozzá, hogy a „felharmonikus” nem egy adott hang legfelső frekvenciáit jelenti. Egy természetes hang (ami nem szinusz, négyszög, háromszög vagy fűrészjel) az alap rezgési frekvenciáinak többszöröseit is hordozza. Nagyon szép példa erre az orgonahang. Szinte hiányoznak a dúr tercek vagy kvintek többszörösei; szinte kizárólag az oktáv többszörösei hallhatóak benne. Pl egy A hang esetén 55; 110; 220; 440; 880; 1760 Hz stb. Továbbá a hangok hordoznak bizonyos zajokat és dörejeket. Ezek a felharmonikusok teszik egyedivé és megkülönböztethetővé a hangot. Szinte nekik köszönhetjük, hogy meg tudjuk különböztetni egy hegedű hangját egy zongorától vagy klarinéttől, vagy egyik ember hangját a másikétól.

Abban egyetértünk, hogy az AKG nem a mezei halandó pénztárcájához van szabva. De hát ez úgyis inkább annak számít, aki dolgozik a hangokkal. Aki csak szórakozik, annak megteszi egy szerényebb hangrendszer is.

Sziasztok!

Tudna valaki segíteni, mert amikor telepíteni szeretném a Flac 1.2.1-et, akkor telepítés közben ezt írja ki „There was an error registering needed file with the operating system; FLAC Frontend may not run.”. Ezt le okézom és befejezi a telepítést, de amikor elindítanám a Flack Frontend-et, akkor pedig ezt írja ki: „Component ‘MSCOMCTL:OCX’ or one of its dependencies not correktly registered: a file is missing or invalid”. Ha valaki tudja , hogy mi pontosan a problémája és tud megoldát, azt megköszönném.

Itt a megoldás: http://www.lancelhoff.com/component-mscomctlocx-or-one-of-its-dependencies-not-correctly-registered/

Durva fordítás: Hogyan tudjuk elhárítani, vagy kijavítani ezt a hibát?

1. Először is keresd meg a helyi meghajtódon a MSCOMCTL.OCX fájlt, hogy meggyőződj róla, tényleg hiányzik-e. A fájl útvonala általában a következő „C:WINDOWSsystem32”, amennyiben XP-t használsz.
2. Ha a fájl hiányzik letöltheted innen. (mármint az oldalról, amit belinkeltem :)
3. Amikor letöltődött, klikk a MSCOMCTL.exe fájlra, és csomagold ki (önkicsomagolós) a C:WINDOWSsystem32 mappába.

Megjegyzés: Esetenként szükség lehet a következő lépésre, hogy regisztráld a fájlt:

Kattints a Start menü->Futtatás menüpontjába, és írd be, hogy „REGSVR32 MSCOMCTL.OCX”, majd okézd le.

Nem garantálom, hogy működik, csak ez volt az első találat, amit a Google kihajított, de próbáld meg! És ha működik, akkor azt is írd meg, oké?

Hello BonFiire!

Köszi a segítséget. Tökéletesen működik. Hála a korrekt és gyors segítségért :-).

Üdv.

Nincs mit! Akkor a mai (most nézem, már a tegnapi) jócselekedetem letudva! :)

Most szedtem le épp a Modern Talking – Finale albumot, és rájöttem, hogy az mp3 az alacsony, illetve magas frekvenciákat adja rosszul vissza.
Nem vagyok oda teljesen az illegális zenéért, mert jó cd-ért megadom a pénzt, de van, ami csak az mp3-at érdemli meg.
CSak azt nem értem, miért mp3ban van a legtöbb dal fennt nagyobb torrentoldalakon.
Most jöttem rá, hogy milyen szar igazán az mp3, egy ócska, semmirevaló. Ahogy nőnek a tárkapacitások, szerintem 10 év, és flac, vagy wav lejátszókat forgalmaznak majd.
Nyithatnék egy külön fórumot is az mp3 lejátszók vásárlásáról,ami ma történt velem az Euronicsban, a „nagy szakértőktől”. Ha valaki szeretné elmesélem, de most egyelőre ennyi.

„Csak azt nem értem, miért mp3ban van a legtöbb dal fennt nagyobb torrentoldalakon.”

Mert kisebb. Ha pl. 4 órás vonatozást tervezel, mert elutazol, a bűrönd ruhád mellé mit fogsz betenni, egy csúcsminőségű LCD TV-t, kiváló minőségű DVD lejátszóval, vagy egy 20e Ft-os hordozható dvd lejátszót? Az utóbbit. Mert az fér el.

És most jártuk körbe a kérdést N+1-edszer. :)

Ami pedig a wav lejátszókat illeti, nem kell már neki 10 év, most is létezik, sőt, lassan már ki is megy a divatból. CD-lejátszónak hívják! :D

Bocsi, azt hiszem félreértettetek engem
Én úgy értem, hogy ha lenne a flac-ra „kereslet”, tehát nem ragadna le a nagy többség az mp3-nél, akkor a pendrive-szerű könnyebb lejátszók tárkapacítása nőne.
CD-lejátszóval két baj van: 1 buszon néha szaggat, 2. 300 számot wav-ban 25 cédén hordozna az ember magával.
Namost itt vannak a Creative, stb több gigás merevlemezes lejátszók
azonban ezek drágák, de valószínüleg sok idő kell neki, mire lemennek 10 ezer környékére
Csak azt kellene eldönteni, hogy a piac diktálja a divatot, vagy a nép.
Amíg az első, addig lassan forr ki a technológia -nagyon, nagyon lassan-
LCD monitoroknél érdemes visszatekinteni régebbi árlistákra
én reménykedem, hogy itt is beáll hasonló változás :)

„Csak azt kellene eldönteni, hogy a piac diktálja a divatot, vagy a nép.”
A PR-osok és Marketingesek…

Én úgy látom, hogy otthonra inkább a merevlemezes multimédia-lejátszó terjed. Külön jó az, amelyiknek van USB portja, és bármikor rá lehet pattintani egy külső merevlemezt. Ez utóbbiak is terjednek; tegnap csak úgy találomra HDD-ket kerestem, és szinte kivétel nélkül mindenütt a külsőket kínálták. Ez most a sláger. Valamelyik oldalon (már nem emlékszem melyiken) láttam egy 500 Gigásat, ami elfér az ingzsebben a mellékelt fénykép tanúsága szerint. Tehát kábé cigarettásdoboz-méretben is kapható külső vinyó.

A mobileszközöket pedig úgy gyártják, hogy elég kicsi legyen, hogy hordozni lehessen, de azért ergonómikus maradjon. Azok tárolókapacitása is csak nőni fog. Valamelyik nap egyik barátom járt nálam, és volt nála egy 4 Gigás pendrive, ami jóformán csak az USB csatlakozóból állt. Maga a test kábé 5x3x2 mm-es volt. (Nem is találja azóta, mert már felhívott :)

Hiába nő a kapacitása a hordozható eszközöknek, attól még ha egy 1 terás ipodom is lenne akkor is csak mp3-at másolnék rá. Viszont ami erősebb tényező az inkább a sávszélesség.
Bár szerintem már a Napster ideje óta az mp3 annyira beszőtte magát a hálóba hogy nagyon nehéz lesz megválni tőle.
Főleg azért is mert sokmindenki hallgat zenét, de nem több mint 20%-uk veszi meg boltban vagy online az eredeti albumot.

hogyan lehet flac-be cuesheet-et ágyazni, meg cue-ból információkat tag-be íratni? már meglévő flac fájl esetén, illetve wav-ból kódolás során. köszi!

Nézz szét itt: http://hup.hu/node/36101 hátha van rá válasz.

btw, ez mi ellen van? Mert nem sikerült rájönnöm.

BonFire: igen, itt erről van szó, de az én igényemre nem tudnak megoldást

Hát nemtom. Beküldöm Lame-be Változó bitráta, maximum minőség, joint stereo, az mondjuk csak a 1/4-e – 1/5-e a wav méretnek, tehát fele a flacnak. Ha valaki megmondja melyik-melyik, annak olyan fasza füle van, mint 1 embernek a millióból.

szal én maradok az mp3nál.

Nincs ember, aki megmondja a különbséget, hiszen az mp3-as tömörítés lényege eleve pont az, hogy csak azokat a frekvenciákat nyisszantják le, amelyeket amúgy sem hall már egy ember. Jó az mp3, csak az a lényeg, hogy ne moslék tömörítési arányban csinálják.

szép lenne ez így, ha nem lenne, különböző ember, fül, bitráta, codec (ogg, wma, aac…). engem valami olyasmi érdekelne, ami megmondja, hogy ‘VALÓJÁBAN’ milyen minőségű az adott fájl. mert azért nem mindegy, hogy a lossless, az milyen (sok lehetőség, a 192/24, vagy 2x kódolt lossy, amiből az egyik lehet akár 128kbps, a másik hasonló), és abból is lehet lossless állományt varázsolni. de olyan progi is hasznos lenne, ami megállapítaná, hogy egy 44,1/16-ból 192kbps-ossá változtatott hang az tényleg az-e, vagy volt közben egy pár mozzanat. mert azért nem mindegy, hogy egy wav-ból 2x csinálok 256kbps-os lossy-t, vagy 1x egy 160-asat. persze ez már nem annyira a flac téma, de érdekes.
még mindig ott tartok, hogy jó minőségű lejátszón (iAudio X5 + akg k324p) nem igazán érzékelem a jól kódolt mp3 (vbr 200kbps körüli saját kódolás eredeti lemezről) és ugyanannak lossless változata közötti különbséget. lehet kevés hozzá a fülem, vagy a rendszer.

Adobe Audition megnyitási párbeszédablakában mutatja a fájl tulajdonságait.
http://i245.photobucket.com/albums/gg80/BonFire_bucket/mp3_details.png
Habár szerintem ezt bármelyik valamirevaló wav-editor megmutatja.

A másik dolog, ha már egyszer a wavból egy 256 kbps-os tömörítést csinálsz, az már nem losless, hiszen pont hogy részletek vesznek el a tömörítési eljárás során.

de azt hogyan látod, hogy hányszor volt lossyba tömörítve? wazmeg, én pont dream theatert hallgattam.

Hát azt szerintem sehogy! De valószínű. ha először 320-ba tömörítik, aztán ezt tovább 256-ba, majd végül 128-ba, a végeredmény semmiben nem különbözik attól, mintha eleve 128-ba tömörítették volna. Viszont visszakövetni az eljárást nem lehet. Mint ahogy a malterből sem lehet rájönni, hogy a homokot, a meszet és a cementet milyen sorrendben keverték a vízhez. De nem is számít.

Mindez nem biztos, hogy így van, csak eljátszadozom a gondolattal.

Hát, szerintem nem ugyanaz. Arra alapozom, hogy ha fogsz egy képet, és pl. gimppel lekincsinyíted 20%-os méretre, más lesz, mintha először lekicsinyítenéd 80%-ra, aztán annak az 50%-ára, majd újra feleznéd a méretet. A méret ugyanaz lesz, de amikor egyből kicsinyítesz, még sokkal több képinformáció áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kicsinyített kép hasonlítson az eredetihez, míg a második esetben folyamatosan vesztesz adatot, és a már hiányos adatokból egyre kevésbé tudsz az eredetihez hasonlót előállítani. No persze az mp3 tömörítés más, de tulajdonképpen ott is ugyanez történik: elhagysz az eredeti hangokból.

Ezért mondtam, hogy nem biztos, hogy igazam van, rosszul logikáztam, úgy látszik.

„Nincs ember, aki megmondja a különbséget, hiszen az mp3-as tömörítés lényege eleve pont az, hogy csak azokat a frekvenciákat nyisszantják le, amelyeket amúgy sem hall már egy ember.”

Ez így van. Viszont attól, hogy nem hallod a különbséget, az a különbség még ott van.

Mondjuk képek esetén csak abban különbözik hogy ha a tömörítési arány természetes számokon osztható az eredeti mérettel, akkor nem lesznek eltorzulások a képben, viszont ha valamilyen filtert alkalmazol, akkor meg a képélesség romlására megy.
MP3-nál már én sem vagyok biztos hogy a többszörös tömörítésnél mi a helyzet…
Viszont én szerintem már alapból az is rontja a minőséget, hogy ha ugyanazt a fájlt többször elmentjük uganabban a tömörítési arányban pl. 160kbps-t egyfolytában megnyitok és megint elmentem….

Ha így lenne, ahogy mondod, senki nem dolgozna mp3-mal. Hiszen rengeteg zeneszerkesztő ember és program használhat mp3 samplert – sőt, az igénytelenebbje csak azt -, és ha ez igaz lenne, egy idő után nem lehetne tovább szerkeszteni, „mert elkopik”. A mentéskor annyi történik, hogy bitől-bitre visszaírja a lemezre.

Egyébként pedig, ha nem mjúzikméker valaki, csak fogyasztó, az minek nyitja meg és menti el unos-untalan? :P

Na, ez úgy ahogy van hülyeség. Mondj már egy olyan zeneszerkesztőt amiben csak mp3-at lehet samplerelni!
Már a program felépítésének szempontjából is hülyeség, hiszen egy wav vagy aiff fájlnál a header beolvasása után mehet a pufferbe a raw pcm, míg mp3-nál ott a dekódolás is.

mp3 szerkesztő, lehet, hogy így csinálja, de encoder nem.
ha 2x kódolod 320 kbps-osra, nem lesz jó a minősége, lehet, még egy 128-ast is alig ér el.
wav-ot csak úgy szabad, lossy-ba kódolni, ha megbizonyosodik az ember a lossless minőségéről.
ezért kérdeztem a fenti dolgokat előzőleg.

@mokiboy: Nem állítottam, hogy csak és kizárólag azt használják, hanem azt, hogy „használhat mp3 samplert”. És egyre több program tudja kezelni őket, annak ellenére, hogy minőségi munkára nem alkalmasak.

Értő olvasás: egyes!

Bonfire, DKristóf:

Akkor nekem nagyon szuper fülem van, mert hallom a különbségeket.
Letöltöttem a Nine Inch Nails – Slip c. albumát HQ MP3-ban, FLAC-ban és 24/96 WAVE-ban.
Mindhárom között óriási különbséget hallottam ki ősrégi laptopon HIFI fülhallgatóval.

Nyilván lehetnek olyan zenék, ahol a hangzásra nem figyelnek oda rendesen és sokol rádióra optimalizálják, de a többség nem olyan és lesz jól hallható különbség.

Ha meghallgatod ugyanazt egy Sony microhifin és egy Panasonic-on, akkor is le fogsz döbbenni a különbségen. Javaslok valami jól hangszerelt zenét kipróbálásra (Yello, Annie Lennox, Justice, stb.).

@BonFire: khöm, azt is mondtad, hogy „sőt, az igénytelenebbje csak azt”, szóval két szék között a pad alatt. ;)

„Ez így van. Viszont attól, hogy nem hallod a különbséget, az a különbség még ott van.”

…és ezzel ismét visszakanyarodtunk az eredeti megállapításhoz: az mp3 általában megfelelő zenehallgatásra, de replika készítésre illetve minőségi hangfeldolgozásra alkalmasabb a flac ill. más lossless tárolási forma. Amiből aztán lehet tömeghasználatra kisebb méretű mp3-at kreálni.

A webcomic készítők pl. általában baromi nagy felbontásban, extra jó minőségben, psd vagy xcf vagy más, durván nagy és tömörítetlen formában kreálják a stripeket, amiből aztán csinálnak egy kisméretű, gyorsan betölthető, ám élvezhető minőségű gif-et vagy jpg-t, és a honlapra azt teszik fel. Na, valami hasonló szerintem a flac és az mp3 kapcsolata is…

@Till: Persze, hatszázezer forintos stúdióhifinél számít. Viszont 5e Ft-os kétpálcás mp3 lejátszónál, amit én utcai lejátszásra használok, baromira nem hallatszik. Sőt, nem is tudna, mert nem visz flac-ot.

…de már n+1-edszer ismétlem magamat, mindegy, nem számít. :)

Én teljesen egyezértek D.K-val, nekem is fárasztóan hat az MP3 hallgatása (nem is hallgatom, inkább a csendnél maradok). Kocsiban egyszerűen nem vagyok hajlandó elviselni semmilyen zenét, még cd-t sem, mert engem zavar ahogy szólnak (a sok külső zaj és a kocsiszekrény alkalmatlansága miatt).
Leírok 1-2 érdekes esetet mejnek fültanuja voltam :)
Egyik: Betettünk egy viszonylag megfizethető hangrendszerbe (sztereo, kb. 300-400eFt) egy általam készített eredeti CD-ről másolatot. Hallgattuk egy darabig, majd beraktuk az eredetit és olyan volt, mint ha a zenészeknek egyszeriben kedvük lett volna játszani és elhúzták volna előlük a függönyt. Élvezet volt hallgatni. Pedig itt még egyáltalán nem beszélhetünk MP3 tömörítési hibákról, hiszen mindkét esetben „elvileg” azonos volt az anyag.

Másik: összehasonlítottam két erősítőt, Pioneer-NAD, a Pio gyönyörűen csilingelt, a NAD hozzá képest olyan visszafogott, tompább volt. Viszont a Pioneer-t 5 percnél tovább sosem tudtam hallgatni, mert ami eleinte tetszett benne az később nagyon zavaróvá vált.

Szóval érdekes ez a ki mit hall dolog. Úgy gondolom az MP3-nak is és FLAC-nak is meg lesz/van a megfelelő helye, teljesen jól megférnek a palettán.
Igaz koncereteken is hallottam már bődületesen rossz hangosítást, pl. jazz zongora koncerten nem egy nagy élmény a földhurok brummját hallgatni :)

@beef: mivel/hogyan lett másolva? Ismerek pár íróprogit, ami audio esetén mp3-ba tömöríti grabbeléskor, és onnan írja vissza… Azt hiszem, Neronál is valamilyen tömörtett hangformátum a default audio sávok grabbeléséhez. No meg hányszorosan lett írva? :) Ez hülyén hangzik, de igenis számít…

Véletlen találtam rá erre az oldalra. Zenerajongó és minőségpárti lévén nem érdektelen számomra a flac formátum sem, bár annyira nem lihegem túl a „varázsát”,mint pár hi-end vagy audiophile hangmágus (hozzáteszem, voltam már szeánszon, tehát tudom miről bezsélnek, és valóban,…de )…egy másolat minőségét is ezer apró dolog befolyásolja, ugyanúgy,mint pl. az mp3 létrehozásának paramétereit (kódoló típusa és kódolási paraméterek beállítása stb.).csak a bitráta még nem teljesen mérvadó, bár iránymutató, viszont mostanság már nem az a fő kérdés, hogy mekkora a biráta meg flac vagy wav e, hanem hogy valódi-e vagy csak kreált. Az elmúlt időszakban jónéhány olyan flac (vagy wav) albummal is taliztam, ami mp3-ból lett felgenerálva, illetve számos olyan magas bitrátájú mp3-ba is beletrafáltam, melyek legjobb esetben sem voltak 128-asnál magasabba kódolva az első átalakítás után, csak poénos kedvűek felkonvertálják nagyobba, hátha attól jobban fog szólni.

Nagyjából átfutottam a témát, hát pro és kontra is jókat mosolyogtam néhány válaszon, de Edem-mel többnyire szimpatizálok,frappáns válaszai miatt. :))

Annyi biztos, egy bizonyos hallási küszöb és muzikális technikai háttérszint, illetve zenei stílus felett lehet lényeges, hogy veszteségesen vagy attól mentesen érdemes tárolni egy zenét.
Sok vaktesztet elvégeztetnék mindkét táborral, az talán jobban tükrözné a lényeget.
Magam részéről hallottam már isteni mp3-at is (persze úgy 192-320 körül),és akkor az AAC-ről még nem is beszéltünk sokat.

Természetesen egy hifi cd-olvasónál nem mindegy, hogy eredeti, préselt lemezről van-e szó, vagy másolt cd-ről. Mert míg a szgépben lévő olvasó, sok hibakorrekciót alkalmazva simán visszaolvassa a cd-re írt tartalmat, addig egy hifi komponens inkább interpolálja a hibás sampleket. Egy írott lemezen pedig nyilván sokkal több hibás pit van mint egy gyári korongon (főleg ha nagy sebességgel lett írva – bár erről megoszlanak a vélemények).

a hibakorrekcióhoz kapcsolódóan ha mondjuk az audio-cd-ét vesszük alapul, akkor szerintem majdnem mindegy, hogy ahogy te mondod „hifi cd-olvasó” vagy pc-és, a hibakorrekció mindkét esetben ugyanazon az elven működik,a hibajavító algoritmus+hibajaívító kódok alapján, sőt nyilván egy komolyabb cd-lejátszó mechnaikája (anyag, tömege miatt is) precízebb, pontosabb kiolvasást is biztosíthat, mint egy rázkódósabb pécés, ha meg már hibát kell javítani az audio cédénél,akkor szerintem meg már oly mindegy abból a szempontból, hogy a lemezzel vagy a megírásával bibi van! :)) jó,mondjuk kérdés,mennyi az a hiba bitben? nem lényeges vagy marha sok…..
írott lemeznél meg nem csak az írás sebessége óriási jelentőségű (a legpontosabb égetés és így a legprecízebb kiolvasás is ugye max. 1x-esen érhető el),hanem a lemez egyéb optikai tulajdonságai is. az audio-cd bitpontosságú másolatának elkészítési lehetőségének kérdését most nem is feszegetném….korábban eljátszottuk azt az írható cd tesztet (audio-cdként), hogy a megírt lemezt meghallgattuk, majd csak annyit csináltunk, hogy fekete alkoholos filccel behúztuk a felület szélét és láss csodát olyan hangok is előkerültek,megnyílt a zene tere, melyeket addig nem tapasztalhattunk. és ez az apró optikai trükk csak a kiolvasást pontosította.talán még van aki emlékszik a samsung teljesen fekete írási felületű írható cd-jére is,mely pont ezért került egy időben piacra.
persze nyilván az sem mindegy, hogy az adott olvasó,legyen akár az hifi is, mennyire tudja önmagától javítani az olvasási hibákat, mint pl. C1, C2 hibakorrekció képesség….plusz interpolásás, hibás pitügyben teljesen egyetértek, egy írott lemezen nyilván valószínű több lehet belőle…de hát ezt ki számolgatja? :)

Edem: Természetesen EAC leszedte WAV-ba és mivel a Plextorom 4x alatt nem engedte az írást így annyival történt.
Ezt korábban nem részleteztem, de italodisco megtette, vagyis biztos, hogy a hibás visszaolvasás okozta, mivel szerencsétlen audio cd-n nincs normális CRC kód, mint adatlemeznél, ezért szerencsétlen lejátszónak fogalma sincs, hogy mit olvasott be :)

Én csak azt em értem, hogy mi az értelme nakéremszépen….ha megvan az audiócédé, akkor nem fogom 60%-ra letömöríteni, mert akkor inkább csinálok belőle egy kópiát, hogy arhiváljam.
Ha meg azt nézem, nem mindegy, hogy 650 mega amit áttolok neten vagy 450? De! :)
Ergó: mi az értelme? :)

Vagy mp3 mert kicsi vagy audiócédé!
A többi fujjfujjfujj! :)

bél-a: Szeretjük a writeonlykat, tényleg.
Az archiválás nem egyenlő a másolatkészítéssel. Flacban archiválni azért lehet jó, mert egy DVD-re kiarchiválsz 8-10 audio CD-t, amiről bármikor tudsz magadnak egy facsimile másolatot készíteni – és fizikailag nagyjából tizedannyi helyen tudod raktározni. Ez az értelme, nem a warezolás.

Pl. van nekem egy iAudio hordozható lejátszóm. 8 GB memória van benne. WAV-ban kb. 800 perc fér rá, FLAC-ban 1600. A kettő minősége azonos.
Például ez az értelme.

DK

Egyébiránt pedig a bejegyzés már elég régi; én mindig azt vallom, hogy majd az idő eldönti, hány pénzt ér. És valóban. Ma már 2009-et írunk; az cikk már 4 és fél éves, ennek ellenére nem árasztotta el a FLAC a világot. Az MP3 népszerűsége töretlen, lépten-nyomon belébotlunk, ki sem tudjuk kerülni. A világ FLAC termése pedig eléggé soványka.

És még mindig vallom, hogy élményszámba megy olyan jó régi 86-88-as zenéket mp3-ban hallgatni, amik anno műsoros kazin voltak meg; annak a minőségéről pedig jobb nem beszélni.

Ha viszont zenével dolgozunk, akkor ismét csak a wav marad, Mac-en pedig az annak adekvát fájlformátum. Ilyen téren mp3-as samplerekkel csak azok dolgoznak, ahol elsősorban nem a zene minősége a lényeg, pl a rap műfajban. Ott hóttmindegy mi dünnyög a háttérben, a szövegen van a hangsúly.

Úgyhogy nálam hallgatni jó az mp3, dolgozni meg a wav. A FLAC-cal nem tudok mit kezdeni.

Azért ezt nem mondanám, 4 év alatt elég sok változott, a tekintetben, hogy egyrészt megjelentek és megfizethetők lettek a FLAC-et ismerő hordozható lejátszók, másrészt a NET-en egyre másra lehet találni FLAC-ban (és APE-ban) lévő zenéket, ami azért mutatja, hogy egyre több usernek fontos, hogy ne lossyt használjon. A mai szélessávú internet pedig már bőven alkalmas rá.

Vagy pl. ott van a http://boomkat.com és még számos másik online üzlet, ahol FLAC-ban is meg lehet venni az albumokat.

Jaja! Meg lehet VENNI! Ez itt a varázsszó. Nos, én anno megvettem ezeket az albumokat, elsősorban vinylen, amit csak otthon tudtam hallgatni, ezért hát megvettem kazin is, amit lehet hurcolni haverokhoz és bárhová.

Itt merül fel a nagy kérdés, hogy ha már egy albumot kétszer kifizettem, akkor vajh letölthetem-é ingyen? Mivel harmadszor már nem vagyok hajlandó érte pénzt adni. Ha a szerzői jog 90 évig védi a műveket, akkor elvárom, hogy azokat olyan csomagolásban (formában) adják ki, ami szintén kibír úgy 90-100 évet. Mert az nekem nem bót, hogy a magnószalagot megette a magnó, a vinyl meg bizonyos idő múlva már recsegett-ropogott.

Meg lehet nézni a könyveket. Azok több száz évig is elállnak – feltéve, ha nem egy dohos pincében tartják őket. Egyszer kell megvenni és kitartanak az ember egész életében. Természetesen a drágább fűzött, rendesen bekötött könyvekre gondolok. Nem azokra, amelyek már egy olvasás után lapjaikra hullanak.

Hát, ha nem akarsz digitálisan zenét venni, akkor rákeresel a kívánt album címére + „FLAC torrent” google-ban és jó eséllyel máris töltheted.

„Itt merül fel a nagy kérdés, hogy ha már egy albumot kétszer kifizettem, akkor vajh letölthetem-é ingyen?”

Szerintem jogilag nem – hisz a digitalizálás, CD-re nyomás újabb költségekkel járt.
De akármit mond a jog, a világ ebbe az irányba megy. Nekünk, zenészeknek egyrészt számolnunk kell vele, hogy CD-t egyre nehezebb eladni. De van ennek egy nagy előnye is: Nem kötelező CD-t készíteni, mert másképp is tudunk publikálni. Ha úgy döntök, a saját zenémet terjeszthetem a NET-en, költségek nélkül. Egy kiadó szerintem azzal tehet sokat, ha minél igényesebben adja ki a CD-t. Ha egy sokoldalas igényes füzetke jár hozzá, vagy a műanyag tok helyett valami más, egyedi kiszerelésben jön, abban a letöltők nem részesülnek, csak a vásárlók. Egy ilyen CD-t az ember sokkal szívesebben megvesz.

mokiboy: igazad van, ismerem a módszert.

D.K.: Nem akarom szétoffolni a topicot, de röviden ide kívánkozik. Egy csónakban evezünk; magam is aktív zenész voltam egészen a két évvel ezelőtt megromlott egészségi állapotomig. Leírtam már sok helyen: Tőlem egyenesen a hangmérnök lopta ki a stúdióból a felvételt, amiért persze még fizettem is (az elkészítésért). Ettől kezdve fújhattam a cukorport.

Az pedig, hogy a digitalizálás mekkora költség, csak a hozzá nem értő jogászok hangzatos dumája. Tudjuk jól, hogy az analóg technikában a másolásnak volt egy fizikai határa. TKP a 3. másolatról már csak nagyon gyatra minőségű másolatot lehetett készíteni. A digitális technikában pedig csak a legelső „kópia” elkészítése költség. Azután minden egyes darab bitre megegyezik az eredetivel. Nem véletlen, hogy amíg analógban ment a warez, nem volt akkora vészharang-kongatás, hiszen tudták, hogy azért annak van egy határa. A digitális másolásnak viszont nincs.

Az pedig, hogy bármi digitalizálása költség, az csupán egyszeri beruházás. Digitalizáltam be szalagról zenét. Kell hozzá egy db hangszerkesztő progi, ami lehet ingyenes is. Itt még kiadás sincs, hacsak a munkaidőt nem számítod annak. Valójában digitalizálni (manapság) már rém egyszerű, mert mindenre van már program. Pl egy könyvet nem állnak neki begépelni Wordbe a kézirat alapján. Fenéket! Az író elhozza az Erika írógéppel lepötyögött regényét, ami egyből megy a szkennerbe. Ott átmegy a karakterfelismerőn, és már be is van víve a szöveg. Csak a karakterfelismerő néhány tévedését kell mindössze embernek kijavítani, de abban is segít a szövegszerkesztők helyesírás-ellenőrző modulja.

Filmet meg manapság nem is gyártanak analógban. Minden digitális kamerával készül HDD-re.

Na, ennyit a költségekről. Bullshit.

Ha a hangmérnök lopja el, az azért bunkóság. Költségekben igazad van, én csak a jogi oldalát mondtam. Erkölcsileg másképp ítélem meg a dolgot, mint amit a jogszabály mond, szerintem a zenésznek az az érdeke, hogy terjedjen a zenéje, ahhoz ma már viszont nem elég ha játsza a rádió, leadhatja napi háromszor az emerkettőpetőfi, de akkor lesz ismertebb a zeném, ha másolgatják is, mert egy jelentős réteg csak így tud zenékhez jutni. Ez olyan, mint ahogy a benzinkutak sem küldik el, aki csak a biciklikereket megy oda felfújni, mert hátha még lesz autótulajdonos is, ugyanúgy tőlem másolják csak, aki ma másol, lehet, hogy 10 év múlva fogja megvenni. Persze én lemezileg pályakezdő vagyok, lehet, hogy nagyobb szakmai múlttal majd mást fogok mondani, de ma így gondolom.

Egy tipp Hi-Fi őrült társaimnak.X-Box (flashelt.hogy olvassa a flac+ape fájlokat) optikai kimenettel+Egy jobb fajta Házi-Mozi Erősítő…Optikai bemenettel (persze a stereo-ja lesz a lényeg) szal nem agyon integrált vacak…két nem túl olcsó nem túl drága hangfal és máris kész az OLCSÓ (netről töltős flac lejátszós Hi-Fi) mindenféle gagyi mp3-azástól mentes. Nekem most készült el a Rendszer és Ár/Érték aránya hihetetlen jó. Egy DVD-re ráfér kb 5-7 album flac-ben.

Ja meg kéne valami megoldás hogy rátegyem a flac-et + ape-t mp3 lejátszóra.
Még a DTS audio kísérleti stádiumban van (de az X-Box viszi azt is Hi-Hi-Hi-Hi)
Az egyik iPod shuffle 2008
A másik mp3,wav,wma lejátszó.
„Wharfedale” füles (meg vagyok vele elégedve)
Tud valaki valami gyors,használható,megbízható softvert a konvertálásra?
THX

Mi értelme a DTS-nek, ha csak két hangfalad van? Meg egyébként is a zenék 99.99999%-át sztereóban veszik fel.

Írhattál volna nyugodt lélekkel 100%-ot is. A zenét alapvetően sztereóban veszik fel, és ha esetleg utólag szükség lenne térbeli kiterjesztésre, különféle trükkökkel, surround effektekkel állítják elő. Ma már alapvetően minden komolyabb hangszerkesztő program tudja ezt.

A surround nem új találmány, mert már a Pink Floyd a 70-es években is kísérletezett komplett térhatású felvétellel, csak akkoriban még kvadrofonnak hívták, – lévén négy hangszóró szolgáltatta a zenét.

A surroundnak viszont a mai napig nagyon korlátozott a felhasználási területe. Ez pedig a mozi. Ott is pont jól be kell lőni, hogy hol ül az alany, különben elvész a hatás. A sztereo zene pedig meg fog maradni egyeduralkodónak. Már csak annál az egyszerű oknál fogva is, hogy minden élőlénynek (az embernek is) két füle van. Ez pedig teljesen elég a tökéletes térhalláshoz. Hangfalon még csak-csak megvalósítható egy 5-6 csatornás zene, de mi van akkor, ha feltesszük a fülhallgatót??? :P

Bonfire, érdekes, hogy a Pink Floydot említed… egyszer egyik haveromnak megmutattam az Interstellar Overdrive-ot… mp3-ról… neki be volt építve egy dolby dts dekóder a gépbe… és a gagyi 128kbites mp3 térben szólt; a szám végén a hang körbe-körbe forgott, olyan érzés volt, mint egy földön pörgő pénzérme közepén ülni…
Mindezt egy 1967-es albumról készített mp3-ból…

Én a foobar2000-et használom konvertálásra (is)

Szia nem csak 2 hangfalam van.5.0 szett plus ket darab 30centis pasziv sub amit egy kulon erositovel hajtok.Nem rosz….es a lenyeg hogy olcson meg lehet uszni…..udv

Sziasztok!
Következő kérdéseimre szeretnék tőletek választ kapni:
Konvertálás flac-ból wav-ba sokat veszít a minőségből és fordítva?
flac-ról kiirva audio cd-re is veszít?
Van olyan program amely kiír wav, flac fájlokat cd-re? ne percre mérje, tehát nem audio cd írás, de mégse veszítsen minőségéből!,
nero kizárva.
autó hifi élvezéséhez kéne, mert ugye az eredeti cd-k drágák

Először is, ha visszaolvastál volna, tudnád, hogy a normálisan ellkészített flacból az eredeti audio CD facsimile változatban nyerhető vissza, tehát nem romlik a minősége. Sőt, azt is tudnád, hogy a normálisan elkészített wav is facsimile lehet az audio CD-vel, viszont a flac mérete kisebb.

Igen, van olyan, ami kiírja. Ha jól értem, arra gondolsz, hogy a .falc és .wav file-okat akarod archiválni. Mivel ezek ugyanúgy file-ok, mint egy .doc, .txt vagy .jpg, ezért arra tippelek, hogy nagyon nem értesz a számítógépekhez. :) Ha fileokat file-ként írsz ki CD-re, nem veszít a „minőségéből”. Ez nem kazettára másolás, hanem adatarchiválás, bitre meg fog egyezni az eredeti fille-al (kb. az első hónapban bebukott volna az adat CD/DVD technológia, ha nem így lenne…)

Ha jó minőségű autó hifire telik (amin érezni a kis minőségbeli különbséget is), akkor ne gyere azzal, hogy nem telik eredeti CD-re…

Ha 70 percnél hosszabb az anyag, akkor wav-ban nehézkesen fog ráférni, mert a 80 perces audio cd több adatot hordoz mint a redundánsabb (de sokkal biztonságosabb) CD-ROM.

Na, az a lényeg, hogy a wav az audió CD formátuma. Igaz, hogy ha beteszel a CD-ROM-ba egy lemezt, a trackek .cda kiterjesztéssel jelennek meg az explorerben, de hidd el, wavról van szó. Audió (hangzó) CD-t is úgy kell írni, hogy rápakolod a wav fájlokat, majd pediglen lezárod a lemezt! Egymenetes lemez wavokkal=Audió CD. Erre a célra pedig a Nero kitűnő; őszintén szólva még zsenge gyermekkoromban próbálgattam egyéb CD-író programokat, aztán úgy döntöttem, hogy a Nero mindent tud, amit egy ilyen programnak tudnia kell.

Ha viszont flac fájlokat írsz lemezre, az adatlemez lesz, amit csak olyan készülék tud lejátszani, ami kezeli a flac-formátumot is. Ezt úgy kell elképzelni, mint a DivX-es DVD lejátszót. Eleinte a DVD lejátszók sem tudták csak a saját fájljaikat lejátszani, majd a közóhaj hatására lett egyre nagyobb tudású. Tehát egy közönséges hi-fi alapból nem tudja a flac fájlt kezelni. De ha a tiéd tudja, akkor azt adatként kell kiírni. FLAC-audió lemez ugyanis nem létezik. Ez olyan, mintha én AVI-DVD-t akarnék készíteni.

Amennyiben wavot is és flac-et is szeretnél audió CD-re pakolni, akkor a vegyes tartalmat kell kiválasztani; ez utóbbira a Nero szintén kitűnő. Tud az mindent, amit kell, csak végig kell zongorázni a lehetőségeket. Ha pedig nincs kedved a selejtes lemezeket gyártani (környezettudatos gondolkodás, ugye:), akkor legyen otthon mindig 1-2 db újraírható kísérletezés céljára. Nekem ez a módszer bevált.

Edem: amennyiben lehetséges, ne itt kezdjük el a vitát arról, hogy kinek mire telik. Ő valamilyen megfontolásból nem hajlandó venni audió CD-t, aminek lehet vagy ezer oka, nem feltétlenül az ára. Például én ki nem állhatom a gyári DVD-ken, hogy mielőtt elindulna a film, 3-5 perc intró, filmstúdió-logók, figyelmeztetések mennek, meg egy reklám, amiben letolvajoznak (holott megvettem pénzért!!!) Ez is egy szempont, nem csak a pénz, mert filmet is lehet venni 400 Ft-ért a turkálóban vagy használtan a tékából.

Na, nem offolok itten tovább.

Edem, szerintem az ember nem tart a kocsiban eredeti CD-t, mert ha esetleg ellopják, lehet újra venni.

D. K.: Ez egy dolog, a másik dolog meg az, hogy lelopod a flacot netről, vagy megveszed az eredeti CD-t, és csinálsz magadnak egy másolatot, amit a kocsiban nyúzol. A „nem telik eredetire” nem az utóbbit sejteti…

Jót mosolyogtam az összeesküvés elméleteiteken. Kösz a tippeket. Legalább megmozdult a fórum.
Viszont milyen progival írjam ki a zenét? adat cd írást válasszak?
edem: köszi, most már tudom mik a file-ok :D
eredeti cd-t nem érdemes kocsiban karcoltatni szerintem, meg a tárolás is nehézkes.

Írtam már tegnap, csak még nem jelent meg. Szóval: A wav-ot audióként kell írni. Nero rulez! Egymenetes legyen a lemez és le legyen zárva a vége. Tehát a „További adat hozzáadása” elől ki kell venni a pipát. A flac-et adatként. Ha mindkettőt akarsz ugyanarra a lemezre írni, akkor válaszd a vegyes összeállítást.

köszi

Ez hülyeség… Ha wav fájlokat írsz ki egymenetes adat CD-ként, az nem lesz audio CD. Ugyanúgy adat lemez lesz, függetlenül attól, hogy milyen fájlok vannak rajta. Az audio CD felépítése teljesen más, mint a fájlokat tartalmazó lemezeké – még a hibákat is más algoritmussal szűrik ki.

mokiboy: idézem saját magam. „A wav-ot audióként kell írni.” – ezt írtam; nem tudom, hogy értetted ki belőle, hogy adatlemez legyen! Mindazonáltal én már akkor audió CD-t írtam, amikor még a Neroban nem is igen lehetett válogatni, hogy ilyet vagy olyat írjunk. CD-írás volt, és kész. És úgy kellett írni, ahogy leírtam. Egymenetes lemezként, lezárva a végét, mert máskülönben meg sem nyikkant.

Tehát amit írtam, nem hülyeség.

Bonfire: „Egymenetes lemez wavokkal=Audió CD.” – ez hülyeség. Egymenetes lemez wavokkal = adat CD. Egymenets lemez audio sávokkal, audio CD formátumban = audio CD. Nézz utána a Red Book szabványnak (vagy ha jobban tetszik, a CD-DA szabványnak)…

Az sem igaz, hogy „a wav az audió CD formátuma”. Már csak azért sem, mert wav és wav között is van különbség. Közelebb áll az igazsághoz az, hogy az audio CD is wav szabványú hangtárolást használ.

„a trackek .cda kiterjesztéssel jelennek meg az explorerben”
Ezt is korrigálnám: a .cda kiterjesztésű fileok nem maguk az audio sávok, csupán egy index file, ami alapján a lejátszóprogramok megtalálják a tényleges zenét a CD-n. Ha átmásolod a cda file-t, és kiveszed az audiot, nem tudod lejátszani semmivel…
„Ha viszont flac fájlokat írsz lemezre, az adatlemez lesz,”
Ez megintcsak hülyeség.

Van a wav és a flac kiterjesztésű, audiot tartalmazó file. CD író programmal mind a kettőt felmásolhatod adatként (ekkor a fileokat tartalmazó adatlemezed lesz), illetve készíthetsz belőlük audio CD-t (ekkor audio CD-t kapsz). Valótlan az, hogy flacból csak adatot lehet írni…

„Ő valamilyen megfontolásból nem hajlandó venni audió CD-t, aminek lehet vagy ezer oka, nem feltétlenül az ára.” kontra „autó hifi élvezéséhez kéne, mert ugye az eredeti cd-k drágák”. Mielőtt belekötsz valamibe, nézd meg, hogy nem írsz-e hülyeséget. :)

Kedves, Edem!

Mondjad csak a magadét, ha jólesik, de nem haragszol, ha nem vagyok hajlandó tovább folytatni a meddő vitát, már csak a hangnem miatt sem, amit használsz. Elhiszem, hogy sok fórumon divat csípőből lehülyézni a másikat; ez itt eddig nem volt divat, és remélem ezen túl sem lesz!

Ha legközelebb kommunikálni szeretnél, megkérnélek rá, hogy tedd azt civilizált módon! Főleg, ha azt hozzávesszük, hogy egyrészt a hsz-em, amire reagáltál pénteki, másrészt nem én vagyok, aki kötekszem! És próbáld meg magad a write only üzemmódból kikapcsolni, mert nagyon úgy tűnik, mintha a válaszokat el sem olvasnád.

Ajánlom magamat!

Először is bocsáss meg, hogy pénteki hozzászólásodra vasárnap mertem válaszolni, legközelebb megpróbálok azonnal felelni, akkor is, ha csak másnap jelenik meg valamilyen oknál fogva (amit speciel te is elismertél szombaton…).

Aztán bocsáss meg, amiért hülyeségnek mertem nevezni azt a hatalmas tévedést, amit leírtál. moikboy nevében is elnézést kérek, bár neki nem tetted szóvá, talán azért, mert azt tegnap írta.

A write-onlyságot köszönöm, de visszaadom neked. ÉS ha már ott tartunk, hogy milyen régóta használsz nero-t, elárulom, hogy én meg már akkor CD-t írtam, amikor magyarországon még csak az 1x-es írókat lehetett kapni, és a Nero-ról még csak nem is hallott senki… A sértődött kivonulásod pedig nem változtat azon tévedéseiden, amiket korrigáltam előző postomban.

…remélem még időben válaszoltam… :)

Kellemes éjszakát mindenkinek! :)

Látom kezd egy kicsit elfajulni a dolog, valamint mindenki dobálózik itt a cda, wav, audio cd, flac és hasonló varázssavakkal, úgyhogy szeretnék mindent tisztázni :) (Előre is elnézést, ha valaki nem ért egyet az elhangzottakkal, de a maximális értékeket leszámítva minden elhangzott dolog akár guglizható is, ha valaki nem hiszi el)

Tehát akkor kezdjük a wav fájlokkal:
Mint azt mindenki tudja, ez egy tömörítetlen hangformátum, ami elvileg az eredeti hangokat adja vissza, köszönhetően annak, hogy nagy minőségben képes a hangokat eltárolni (akár 192 KHz-es mintavételezése is lehet 32 biten). Ezen tehát nincs mit magyarázni :)
flac:
Röviden csak egy olyan formátum, mely képes veszteségmentesen tömöríteni az eredeti audió sávokat. Körülbelül meg lehet felezni a wav fájlok méretét ezzel a formátummal…
cda fájl:
Röviden egy katalógus fájl (vagy index fájl) az audió cd-n, ami különböző információkat tárol el az audió sávról (minden audió sáv (vagy akinek jobban tetszik az audió szám, az hívhatja így is) egyedi cda fájlt kap). Olyanokat, mint például: szám hossza, előadó, szám címe, stb… nagyon durva hasonlattal olyan, mint mp3 esetében az id3 tag (akit érdekel, hogy ez mi, az olvasson utánna)…

és jöjjön legvégül az audio cd:
az adatok ezen a fajta lemezen körülbelül úgy tárolódnak el, mint a pc-n a wav fájlok, de ettől függetlenül nem szabad azt mondani, hogy az audio cd formátuma a wav fájl… ugyanis a kettőnek azon kívül, hogy tömörítetlenül tárolják az adatokat, semmi közük egymáshoz, arról nem is beszélve, hogy az audio cd már önmagában egy formátum, mint ahogyan az adat cd is.
Ezt bővebben is kifejteném:
Az audio cd formátumot (hivatalos nevén a CD-DA formátum (compact disc – digital audio)) a Red Book-ban rögzítették (akit érdekel a red book, az a gugliba beírja szépen, hogy red book és az első találatot már lehet is olvasni), de összeségében annyit tartalmaz, hogy egy számnak minimum 4 másodpercesnek kell lenni, egy lemezen maximum 99 szám lehet és maximum 74 percnyi audio tartalom lehet a lemezen a szünetekkel együtt… Továbbá a lemezen minden esetben 2 csatornás 16 bites 44,1 KHz-es PCM hangsávok lehetnek.

Ezzel szemben a pc-s wav formátum (ami szintén pcm módon tárolja a hangokat (gugli szintén segít a pcm magyarázatában)) akár 6 audio csatornás (de lehet, hogy több is, most nem néztem utánna, de a 6 az biztos) is lehet 192 KHz-es mintavételezéssel 32 biten… (Továbbá lehet, hogy ezek nem is maximális értékek, de így hajnali háromnegyed 3-kor már semmi kedvem nincs kikeresni a szabványleírását a wav-nak)

A nero-s írásról pedig annyit, hogy 3 féle módon lehet írni audio tartalmú cd-t:
1. sima audio cd: a megfelelő kodekek esetében a wav, flac, mp3, stb formátumú audió fájlból képes előállítani a megfelelő PCM hangsávot (azt, hogy hogyan, megérne egy egész cikksorozatot, tehát nem mennék bele), majd ebből audio cd-t előállítani (tehát létrehozni a cda index vagy katalógusfájlokat, kinek, hogy tetszik, felírni a katalógusokhoz tartozó audió sávokat, stb.).
2. vegyes cd (audio + adat): itt kiválaszthatjuk, hogy melyik hangfájlból csinálunk valódi audió sávot és melyiket hagyjuk meg sima hangfájlként a lemezen (ezt elvileg egy két részre bontott ablakban lehet megtenni (mivel utoljára nero 5-el írtam vegyes lemezt, így lehet, hogy ez változott az újabb nero-k esetében)). Utóbbi fájlokat a csak audió cd-t kezelő lejátszók úgy veszik, mint ha nem is léteznének.
3. adat cd: ebben az esetben nem kerülnek külön audio sávok a lemezre, tehát az audió fájlok nem lesznek átkonvertálva, így a csak audió lemezt kezelő lejátszók hibás vagy üres lemezként fognak tekinteni erre a lemeztípusra.

Tehát összegezve:
Az audio cd önmagában már egy formátum, melynek a pc-s tárolására a wav fájlok a legalkalmasabbak, mivel mindkét szabványban azonos módon tárolódnak el a zenei információk (PCM módon). Továbbá ha valaki azt mondja, hogy az audio cd formátuma a wav, akkor az olyan, mint ha az audio cd-k miatt hozták volna létre a wav formátumot, ami pedig nem igaz.
Tehát az előbbi állítás körülbelül ugyanaz, mint az, hogy a JPEG fájlok formátuma a BMP.

Utólag is elnézést mindenkitől, hogy ilyen hosszúra és szájbarágósra sikerült ez a leírás, de úgy éreztem, hogy muszáj tisztázni a dolgokat. Ha véletlenül valakit megbántottam, akkor elnézést kérek az illetőtől, mivel nem szándékosan tettem :)

Korrekt, bár a nero-s három változatnál külön hangsúlyoznám, hogy az audiot (is) tartalmazó CD nem feltétlenül egyenlő az audio CD-vel, mert bár kiderül, de azért biztos, ami biztos.

Azt mondjátok meg, hogy megéri-e drágábban elvileg zenehallgatásra kifejlesztett írható music cd-t venni. Vagy ez csak parasztvakítás?
Kösz

Kobra: is. Valahol láttam teszteket arra, hogy pl. a fekte felületű CD-k mennyivel pontosabban adják vissza az adatot, de véleményem szerint csupán valóban igen jó minőségű ( == nagyon drága ) felszerelés mellett érzékelhető a különbség. Tippem szerint vegyél egyet, meg egy simát, és ugyanazzal az albummal teszteld a kettőt. Ha érzékelsz különbséget, akkor neked megéri. Nekem például biztosan nem.

Én úgy tudom nem érdemes, illetve a CD-író készüléken több múlik.
Nekem mázlim van, féléve vettem egy használt PC-t a Vaterán. Kérdezte az eladó, hogy CD-íróval vagy DVD-olvasóvel kértem, persze a DVD-t mondtam, de amikor átvettem a gépet, akkor láttam, hogy a CD-író Plextor Premium lenne. Úgy hogy mondtam, hogy gyorsan vissza bele azt a CD-t!

Sziasztok.Fogós kérdésem lesz. :-)
Van egy eredeti Brooklyn Bounce audio cd-m.Tök simán berippelem wav formátumba.
Ezeket a wav-okat ráteszem az elvileg wav-ot is lejátszó mp3 lejátszóra (sony)+(albacomp) és meg se nyikkan.Azt írja hogy nem támogatott formátum. Na mondom az király…….. :-(
Én speciel arra gondoltam hogy magas neki a bit-ráta. Van ötlete valakinek.

1.) Aztán milyen wavba??? Mert abból is van annyi féle tömörítési kodek (habár a PCM az tömörítetlen), mint a video tömörítőből. Van először is a Windows PCM. Ezt kell választani mentéskor, mert ez a tömörítetlen wav. Néhány fajtáját felsorolok itten, amit kerülni kell (a teljesség igénye nélkül természetesen):
– A/mu-Law wave
– ACM waveform
– DVI/IMA ADPCM
– Microsoft ADPCM

A CD paramétereit leírták fentebb: 44 100 Hz, 16 bit, stereo. Fölösleges tehát 24 vagy 32 bites wavba menteni, hiszen a CD-n úgysincs meg az információ. Ennél lejjebb viszont ne add, mert ez szabvány.

2.) Nézd meg az mp3 player fájlkompatibilitási listáját a users manualban, hogy tényleg benne van-e a wav? Ha igen, reklamálj. De általában átverés szokott lenni, mint nekem is a telefonomnál; lejátssza a wavot, de csak a DVI/IMA ADPCM 4 bites moslékját.

3.) Legvégső esetben átkonvertálod jó minőségű mp3-ba. Azt tutira lejátssza.

Szevasztok. Nem tudom jó helyen járok-e, ha nem nyugodtan irányítsatok át máshova.
a kérdésem az lenn, hogy szerintetek Flac zenéimet melyik jó minőségű cd fajtára írjam ki?! Ha esetleg tapasztalatotok van kérlek írjátok meg. Illetve a foobar progival ajánlatos-e írni is? még nem próbáltam.
a jelöltek:
1 VERBATIM 52X CD-R CRYSTAL AZO JC
vagy
2 MEMOREX MUSIC 52X CD-R BALCK JC
vagy
3 KODAK 52X CD-R GOLD PROFESSIONAL JC

Köfike

Attól függ, hogy adatlemezként akarod-e írni, mert akkor tök mindegy, vagy audió-CD-t akarsz írni, én a Verbatimot ismerem, a másik kettővel nincsenek tapasztalataim. A Crystal AZO szerintem jó.

DK

Köszi!

Az a helyzet, hogy Flac-ben csak audiót akarok írni. Köszike az infót.

na én halgatok hard technot és hardcore technó és alfajait alapban sajnos ht-t agyon vezérlik a dj-k de magára a cdre vinylre(mivel arra kerülnek ki töbnyire) nem toljék tull 4-5 db nél
mellete eyéb cd-kel ot is ugyanez van de egy dj szetnél van hogy +15 db is van 8 ig élvezhetö a dolog.320kbps nek ott is van értelme de flacnakmár nem sok ugye dobokat meg ijeneket tulvezérelnek de magát a fö masztert sosem 4 nél. apám mogyuk olt hogy hazavágom a 100 rugós cucomat… a fenéket ha amastert belövöm othon -2db re eséje sem lessz…

Szerintem…..
Nekem nincs vájt fülem…én is a 320-as mp3-at szeretem mert szinte észre vehetetlen a különbség közte és a CD között.
De letöltöttem egy Guns’n’Roses számot 128kbps 320kbps és lossless (flac) formátumban
szintről szintre jobb a minőség….teszt jelleggel ki is kölcsönöztem a helyi könyvtárból az eredeti CD-t ….és nem találtam különséget a lossless és a CD-között….
(igaz én egy átlag integrált hangkártyán és egy Philips SBC HP195 (2000Ft) fülesen hallgatok zenét)

128kbps-es mp3-om is van (néha csak ilyen van fönt) autóban és háttérzenének kiválló
a kazival ellentétben nincs nyávogás, hallható zaj, és mindig ugyan úgy szól (gyári eredeti kazi az gyárilag sz@r általában az olcsó másoló kazik miatt)…..a CD-ről másolt jó minőségű kazira mentett zene az más tészta (BASF Ferro Maxima és Crome SuperII) van egy pár…..az úgy szól mint a CD.
De ez is csak magnódecken vagy 18000Ft-os Sony walkman-omon adja vissza a hangzást…..a mekosonic (ide nem írnám, hogy walkman) inkább sétálómagnó :-) és a régi Grundig (széthajtott) autórádión sz@r a hangzás.

Szóval csatlakoznék BonFire véleményéhez jó az FLAC de nem mindig van rá igény…mint ahhogy a CD minőség sem…
Én autóban Clarion (Grundig utódja) mp3/WMA-n 2x15W pineer hangszórón (tudom kicsit kevés a mély) :-) simán hallgatok 128kbps-es mp3-at bitangul szól…10000000x-jobb a kazinál de a CD előnye itt nem jön ki………

Sziasztok!

Segítségre lenne szükségem.

Valaki le tudná írni alapfokon, hogyan tudom kiírni a flac fájlokat cd-re? Tudom, volt már erről szó, de nem igazán értem….sorry…

Van nero-m, le is töltöttem hozzá a plugint, valahova be is másoltam, de folyamatosan azt írja ki, hogy nem tudja megnyitni a wav fájlt, hiba, stb….
Már letöltöttem a foobar2000-t, amivel a flac-ből wav-ot csináltam, ez egyszerű volt, de a nero hiba nélkül nem írja ki…egyszerűen nem tudom mit csinálok rosszul….már 26 variációt kipróbáltam, de nem megy….

Örülnék, ha valaki teljesen egyszerűen leírná nekem, hogy mit csináljak pontosan, lépésről lépésre….mert kifogytam az ötletekből…megvannak a számok flac és wav formátumban is, és csak egy egyszerű cd-t szeretnék belőle faragni…

Légyszíves ha tudtok, segítsetek!!!!

Köszönöm szépen!!!!

Vicky

Az a nem mindegy, hogy milyen wavba konvertálod, mert nem lesz mindegyikből audió CD. Ha nem lehet konfigurálni azt a programot, nem ér egy hajítófát sem. Itt egy másik ingyenes megoldás az xrecode. http://xrecode.durasoft.hu/ Próbáld ki ezt! És a wav beállításoknál ügyelj arra, hogy CD-szabvány legyen. Tehát 44100 Hz (vagy 44 kHz), 16 bit és sztereo. Ne legyen AAC többcsatornás fájl meg hasonlók. Kettő csatorna legyen és legfeljebb 16 bit. 24 vagy 32 nem játszik. Ja, és a wav Windows PCM legyen, ne A/mu-Law wave, ACM waveform, DVI/IMA ADPCM, Microsoft ADPCM meg ehhez hasonlók.

A CD-t a Neroban pedig audióként kell kiírni. Itt a DATA CD nem játszik. Még egy nagyon fontos dolog. Az audió CD csakis akkor fog megszólalni, ha az írás utáni lezárást bepipálod. További fájl hozzáadási lehetőség nincs. Ha nem zárod le a lemezt, akkor sem fog szólni.

Javaslom: vegyél egy újraírható lemezt (CD-RW, CD+RW; 200-300 Ft) és azzal annyit próbálkozhatsz, amennyi tetszik. Kísérletezéshez ideális.

CD-knél még nem volt külön +/- szabvány. ;)

Én próbáltam a nerohoz beszerezhető flac plugint, de eléggé elavult, és jópár flacomat rosszul ismerte fel. :(

Úgy értettem, hogy ma már mindegy, milyen jelölésűt vesz. Próbálgatni ideális. Egyébiránt számomra ez a flac is lufi. Nem igazán bírja kiszorítani az mp3-at, hiába lossless, holott már nem új találmányról van szó. Az mp3 kínálathoz képest igencsak szerény a felhozatal.

Köszönöm a segítséget!!!!

Azonban lenne még egy fontos dolog…írnám én Nero-val, de egyszerűen nem hajlandó megírni. Amikor megnyitom a cue fájlt, akkor mindig kiírja, hogy valami nem ok vele…elméletileg letöltöttem a nero-hoz a plugint a flac fájlok írásához, de semmi….ezzel se jutottam előrébb…természetesen újraírhatóval próbálkozom, ha nem így lenne, akkor a gatyám is ráment volna a sok kidobott lemezre…:-)))

Szóval nem tudom, hogy a cue vagy a flac fájlokkal van a probléma, vagy a nero szórakozik velem…

Ha van valami ötletetek, amit meg is értek, akkor légyszi írjatok…

Köszönöm!!!!

Vicky

A cue-fájlok írásával kapcsolatban itt történt egy kis eszmecsere: http://pcforum.hu/tudastar/20402-13/Cue+bin+fajlok+irasa+Nero-val+hogyan.html
Olvasd el, hátha segít.

Mellesleg: Én a helyedben nem szórakoznék mindenféle cue vagy egyéb képfájlokkal. Minek? Kell egy flac to wav konverter, majd a kész wavokat audió CD-ként írva, a végét lezárva máris kapsz egy hallgatható audió CD-t. Fölösleges túlbonyolítani az egészet mindenféle virtuális meghajtókkal meg képfájlokkal.

Egy audió lemez állománya nem olyan bonyolult összeállítás, hogy képfájlt igényelne, mint egy telepítő. A fájl tallózó ablakban szépen betallózod egyesével a wavokat, aztán katt a Tovább-ra, majd kipipálni, hogy zárja le a lemezt. És kész.

Igen, én se akarok fölöslegesen képfájlozni, nem vagyok valami profi az ilyen programokban, főleg ha nem is magyar nyelvű….a legegyszerűbb megoldás érdekelne csak…:-)

Melyik flac to wav konvertert ajánlanád, ami érthető és megbízható is? És persze ingyenes…:-)

Utána a wav fájlokat biztosan kiírja nekem a nero?

Programot nem tudok ajánlani, mivel magam sosem foglalkoztam flac-el. De biztosan van valami egyszerű konverter, ami ingyenes. Jut eszembe, állítólag létezik a winamphoz egy plugin, amivel át tudod konvertálni a fájlokat wavba.

Utána a wav fájlokat egészen biztosan kiírja a Nero. Új->Audio CD->fájlokat betallózni, kipipálni a lemez lezárását (ha nem tenné meg magától, de audio CD esetén ez – azt hiszem – automatikusan ki van pipálva), majd Burn. Így kapsz egy Audió CD-t, ami megszólal bármilyen lejátszóban.

Szia!

Nagyon szépen köszönöm a segítséget, sikerült kiírnom…:-)

Üdv,

Viki

Örülök, hogy megoldódott!

Itt olvastam a legelejétől a hozzászólásokat, és hát abban egyet kell értenem, h 192 kb/s-es mp3 már elég jól szól, de csak replaygainnel. A hongos masterelést is simán ezzel lehet elkerülni, rengeteg FLAC zeném van (legalább 80 gigabájt) és hallottam már ezáltal egy kettőt, az EAC->FLAC8-nak nincs párja, melyek nem ilyen felbontású FLAC-ban vannak, azokkal az mp3 már felveszi a versenyt, de egy Sennheiser HD555+Sound Blaster X-Fi hangkártyán komolyzenéknél az mp3 hallgathatatlan a FLAC-hez képest, de pl szomszéd 5.1es Zalman fejhallgatójával észre sem veszem a különbséget. Szóval kinek a pap, kinek a papné, de ha már egyszer a stúdiós kollegák már úgy csinálták meg azt a dalt, ahogy megcsinálták, akkor már nehogy a kurta-furcsa mp3-at hallgassuk, vagy legyünk olyan igénytelenek, hogy youtube-ripeket hallgassunk :D

konvertálásra dBpoweramp tökéletes, lejátszásra foobar2k, Songbird, cuesheet alapján szétszedésre Medieval Cue Splitter ajánlott, ha valakit érdekelné :)

Szép és jó a wav és a flac, főleg 5.1-es(?) fejhallgatón hallgatva… Bocs, de hány füle van a szomszédodnak? 6? :DD – viszont azt is szem előtt kell tartani, hogy:

1) Az emberek nagy része egyáltalán nem hajlandó a zenéért fizetni. Így a belefektetett költség sem térül meg. (Más kérdés, hogy ha nem feltétlenül CD-n akarnák kiadni, egy csomó költséget megspórolhatnának.)

2) A legtöbb hordozható és asztali készülék MP3 fogadására van felkészítve. MP3 és MP4 lejátszók. A walkman-mobiltelefonokra is helytakarékosság végett MP3-at lehet tenni, nem mondjuk ADPCM wavot. A discman kora lejárt – még mielőtt igazán elterjedt volna.

3) Ha mégis vásárol valaki audióművet, nem lehet tőle elvárni, hogy hallgatás előtt konvertálgasson, hogy az MP3-as autóhifijére, és MP4-lejátszójára, iPodjára, mobiltelefonjára kompatibilis legyen, és hallgathassa, ha már egyszer kifizette az 3-4000+ Ft-ot az audió CD-ért.

4) A hangstúdiók már ma sem tudják reálisan képezni az árakat. Horribilis összegekért dolgoznak, holott majdnem mindent tökéletesen fel lehet venni házi körülmények között, amit aztán csak masteringre kell elküldeni. Az élő dob felvételéhez kell már egy kisebb stúdió, de a mai VST-k mellett az is elhagyható.

Ha csóró vagyok, fogok egy olcsó billentyűzetet, beverem MIDI-be a dobot, ráakasztom az EZdrummer-t, és máris úgy szól, ahogy a nagy könyvben meg van írva.

Utána a gitáron egy szál kábellel bemegyek a hangkártyába, beindítom a GuitarRig-et és olyan cuccot modellezek le, amilyen csak tetszik. Basszussal dettó. Az összes többi hangszert pedig feljátszom ugyanazzal a billentyűzettel, amivel a dobot is feljátszottam. Ha ügyes vagyok, nincs ember, aki megmondja, hogy nem élő dob.

Mivel a mastering az egész lelke, és itt már tényleg nem árt szakemberi tapasztalat, a felvételt sávonként elküldöm egy stúdióba, és csak a masteringért fizetek.

Ennek ellenére még mindig horribilis árú a stúdióidő, és legtöbbször nem azt kapja az ember, amit elképzelt. Nem állítom, hogy a stúdióknak nincs létjogosultságuk, vagy hogy házilag ugyanazt a minőséget nyújthatjuk, azonban a számítástechnika tömeges elterjedésének hála, koránt sincsenek az emberek annyira rájuk szorulva, mint azelőtt. És érdekes módon ők sem tudnak vagy hajlandók igazodni a megváltozott piaci viszonyokhoz. Meg kell nézni a stúdiók honlapját. Legtöbbször már azt reklámozzák, hogy „küldd be a házi felvételedet masteringre, és mi kihozzuk belőle a tutit…”, ahelyett, hogy „gyere be hozzánk, és készítsd el a demódat…”. Az a világ már elmúlt.

Azt is aláírom, hogy rengeteg pénzbe kerül egy professzionális stúdió kiépítése, és annak meg kell térülni, de azt is tudomásul kell venni, hogy most már nincs rájuk olyan égető szükség, mint anno.

Természetesen nem sokan tehetik meg, hogy énekfülkét kialakítsanak, és itt az egész produkció elcsúszhat, ezért az éneket érdemes stúdióban felvenni. Azonban itt sem kell feltétlen a hangmérnökre hallgatni, aki még mindig inkább 15× felénekeltetné ugyanazt a rész, ahol rossz a hangsúly, holott egy szoftverrel az apró (és a nagyobb) botlásokat is korrigálhatjuk. De nem nagyon látok még a magyar stúdiókban most sem Melodyne-t, vagy Roland V-volcal pluginokat, amiket kimondottan erre találtak ki. Hát nem egyszerűbb felénekeltetni (feljátszatni) a problémás részt 30×, mint nekiállni tákolni? A hangmérnöknek biztosan. A zenész meg hadd szopjon.

Szóval változik a világ, és a tömegigény most az MP3-ra van. Egyelőre ez a helyzet. Ehhez kell alkalmazkodni.

mennyire visszás ilyenkor a tömegigény kifejezés. inkább tömegigénytelenség :)

Tömegigénytelenség… szép, jól megkaptuk. Persze gondolom te könyvből sem veszel papírkötésest, csakis eredeti bőrkötéses kiadásokat. Soha nem ettél még eldobható tányérról, hiszen az igénytelen, csakis a minőségi, drága porcelán tányérokról szoktál enni.

Van az igénytelenség, amikor valaki a mobilját lengetve sokol minőségben bömbölteti a tüctücöt, amitől a fél utca idegbajt kap. És van a komfortos kompromisszum, amikor a hordozható mp3 lejátszóra nem teszem fel audiofil minőségben a zenét, mivel a különbséget az utcán sétálva úgysem veszem észre, hiszen ahhoz egy megfelelő akusztikájú terem és méregdrága felszerelés kellene. Fölösleges. Piknkikre nem viszek Zsolnait, hanem szalvétáról eszek.

Habár én profibb programokkal dolgozom, az amatőr hangmunkásoknak mindig az Audacity-t ajánlom. Sokoldalú, nagytudású, többsávos hangszerkesztő, rengeteg beépített effekttel (zajszűrés, normalizálás, kompresszor, limiter, pitch shift, és time stretch stb.) Szerkesztésre és felvételre egyaránt jól használható; magyar nyelvű változata is van, és végül – de nem utolsósorban – portable változatban is elérhető, tehát telepítés nélkül is fut.

Ha valakit érdekelne: hxxp://portableapps.com/apps/music_video/audacity_portable

Ja! Azt majdnem kifelejtettem, hogy teljesen ingyenes! Ez sem egy utolsó szempont!

Lehet, hogy még nem hallottál térhangzásról ilyen komoly tudással?!
Aki flacet hallgat nem a vacak 5000 forintos mp3/mp4 lejátszóján fogja, aknek meg iPodja van ott az alac, és iPodban már elég jó az erősítés egy erősebb fejhallgató meghajtásához. Mindenesetre az mp3-nál lényegesen jobb, az általad istenített hullámformátumnál meg sokkal kisebb, és ugyanazt a minőséget kapod.
Ahogy változik az igény, úgy szépen elfog tűnni az undorító divx, és az mp3 (illetve az ac3 is filmeknél), és szépen a helyére jön majd a flac/ape/alac, illetve az avi helyére meg vagy a vob, vagy a BD, ha nem is 1080, de legalább 720pben mindenképp, és azzal már le is fogja váltani az ac3 hangkodeket is. Ahogy nő a tárhyely, a technika, egyre nagyobb igény lesz a minőségre is.

Már bocsánat, de nekem térhangzáshoz elég egy koncertterem egy akusztikus zenekarral. Esetleg egy templomi orgona. Talán egy audiofil sztereo felvétel 2 hangfalon.

Balázska: nem fogja… mp3-ból még mindig sokkal több fér fel egy hordozható lejátszóra, és az átlagember nem, NEM hallja a különbséget az utcán sétálva, vagy a futópadon kocogva egy 192-es mp3 és egy flac között. Sőt, mondok neked valamit: itt bent szoktunk zenét hallgatni, kihangosítva. Egyáltalán nem vesszük észre a különbséget a flac és az mp3 között. Namost ha választhatok, hogy a számomra hallásra azonos minőségű fileok közül a 3 megás vagy a 30 megás kell nekem, akkor bizonyára a 30 megásat fogom választani, hogy csak tizedannyi zene férjen fel.

ÉS pont itt jön be az írásom vége, ahogy a technika fejlődik majd a hi-fi majd egy teljesen átlagos dolog lesz, és nem követel majd csillagászati árakat, akkor következik majd el a flac ideje. Egyébként a gyári Opel Astra 7 hangfalas zenelejátszóján simán meglehet különböztetni egy rosszabb minőségű (192kbps>) és egy ennél jobb mp3-at. A fülesemen (Senn HD555), semmi erősítő, csak egy sounblaster x-fi hangkártya, és teljesen más az mp3hoz képest a flac. És ahogy figyelem a környzetem egyre többen invesztálnak bele drága hi-fi cuccokba. Szerintem a flac-nak előbb van jövője, mint az SA-CD-nek.

Azért ne hasonlítsd a 10 évvel ezelőtt készült mp3-at a maiakhoz. Az mp3 is változott, és nem csak annyiban, hogy növelték a bitrátát. Sokkal jobb hatásfokú a maiak tömörítése, és sokkal többet hagy meg a zenei élményből. MP3 tömörítő algoritmusból is van egy tucat, pont úgy, mint az AVI-ból. Nem mindegy, hogy milyen AVI.

Hányan utaznak Opel Astra 7-ben, és hányan utaznak vonaton, buszon, villamoson metrón, kerékpáron? A *hordozható* (tehát nem autó hifi, nem otthoni hifi, nem koncertterem) lejátszók simán elviszik a hátukon az mp3 formátumot. Mivel ott a méret a lényeg.

Edem meggyőzött abszolute erről a témáról.
Bonfire, persze, mp3ban nem tucat hanem 3 van, ottvan a fraunhofer, a felix meg a lame, de attól még, h változott a minősége, az mp3 még a veszteséges kodekek közül sem a legjobb. Ott van a wma, aac, ogg (ami úgyebár Xiph.org találmány mint a flac) és mégis valamiért az mp3 a legszélesebb körben elterjedt, hiába az apple meg windows hypeolás, a saját kodekjeiknél még mindig jobban elterjedtek az mp3-ak.

na ezért jó a lossless, mert abból olyan lossy-t csinálhatsz amilyet akarsz.

Balázska: valószínűleg azért, mert elég korán érkezett. Mp3-al már akkor találkoztam, amikor még javában modokban terjedt a gépi zene, oggal csak évekkel később, flaccal meg jóval ez után. A wma ellen egyesíti a júzereket, hogy az egy májkrosoftos formátum, és azt már csak elvből sem szeretjük. (Én inkább tapasztalatból rühellem, de az más kérdés.) Aztán erre a kezdeti táborra kialakultak az első lejátszók, és innentől öngerjesztő folyamat…

Persze lehet, hogy ebben tévedek, de én nagyjából így látom a dolgot.

Mellesleg a windows mellett a májkroszoft hypeol, ellene viszont azok, akik használják. :P

Nem a legjobb, de valami miatt mégiscsak ezt terjedt el széles körökben. Aztán vigyázni kell az ilyen kijelentésekkel, hogy „10 év múlva…”, mert 10 évvel ezelőtt is sokan ezt állították, szakemberek is, hogy az MP3-nak nincs hosszútávon jövője, és majd, ha megnövekednek a tárterületek, mindenki tömörítetlen hangokat fog gyűjteni.

Na, most a 10 évvel ezelőtthöz képest igencsak megnövekedtek a tárterületek, hogy mást ne mondjak, 1 Terás vinyót lehet kapni 20000 Ft alatt, sőt, elterjedtek a flash memóriák is, aminek 10 évvel ezelőtt nyoma sem volt, és ezeknek is állandóan növekszik a mérete. Van a zsebemben egy pár grammos MP4 lejátszó 2 GB tárterülettel. Ez ma már nem számít nagynak, de 10 évvel ezelőtt az embereknek a nyáluk elcseppent volna tőle. És valahogy mégsem akar megszűnni az MP3 uralma. Az AC3 is azért elég elterjedt, mert a filmek hangjait legtöbbször abba kódolják. De a többségnek még mindig nincs sztereó tévéje sem, nemhogy házimozija, nem annyira a pénz végett, hanem egyszerűen csak nem érdekli az a része a dolognak. Mint pl. engem sem. Nem érdekel a film 5.1-es hangja, sőt, a moziban is idegesít a surround. Ezért nekem soha nem lesz házimozim. És gyanítom, nem én vagyok vele így egyedül.

Szóval nekem tökmindegy, hogy egy film hangja 5.1-es AC3, vagy csupán sztereó MP3. Tehát én nem temetném az MP3-at csak azért, mert meg fognak növekedni a tárterületek.

Egyébként abba sem hiszek, hogy a végtelenségig növekedhetnek exponenciálisan ezek a cuccok. Valahol van egy fizikai határ, amit már elkezdtünk pedzegetni.

A való élet is egy nagy sorround, szerintem ez egy óriási butaság amit írsz a térhangzásról :)

http://en.store.creative.com/products/product.aspx?catid=213&pid=18965
FLAC támogatás a Creative Labs-tól is végre valahára, igaz egyelőre borsos áron. (iPodhoz hasonlítva nem is rossz árban.)

Nagyon helyes. Polgárjogot nyert most már a FLAC azzal, hogy a külső eszközök is elkezdik ismerni.
Annyira már nem is borsos az ára, a 16GB áráért IAudio-ban csak fele akkorát lehet kapni.
Igaz, hogy az szól is úgy, hogy egy 1200 Ft-os fülhallgatón is érvényesül egy 320-as MP3 és a FLAC közötti különbség.

@Balázska: Moziról beszéltem, nem a való életről. A moziban nem valószínű, hogy hátulról elgázol egy kamion. Továbbá van 1-2 lényeges különbség a való élet és a mozi között. Ezeket hadd ne fejtsem most itt ki, mert off, bizonyára te is tisztában vagy vele. Csak a legfeltűnőbbet: 2D vs. 3D. Amíg a képben megfelel (nekem) a két dimenzió, addig a kísérőhangban is bőven kielégít a sztereó hangzás – amivel nem mellesleg profin megcsinálva lehet olyan hatást elérni, mintha hátulról jönne a hang. Ahogy a két fülünk is tökéletesen elég a térhatás érzékeléséhez.

Bonfire, ahogy mégegyszer visszaolvastam, h szerinted a PCM wav a legjobb, hát ebbe is simán bele lehet kötni, ugyanis az 1 bites DSD simán odaveri az összes kodeket, mellesleg egy analóg jelnek is sokkal jobb a minősége (lásd 12″ vinyl), és az ezekről készült ripek minősége (96 kHz mintavételezés és 24 bit mélység mondjuk) minősége utolérhetetlen, és ezt mondjuk csak wavpackban tudod megfelelő méreten tárolni, hiába compressed az.
Amúgy-ha megkérdezhetem-milyen hangszeren játszottál?

A WavPack-nak van valami előnye a FLAC-hoz képest, ami szintén tud 24/96-ot kódolni?
Azontúl, hogy több track is lehet egy fileban, mint egy flac + cue sheet együtt?

Én még FLAC-ból még csak stereot láttam, wavpackból találkoztam már 6 csatornással is, magas mintavételezés, illetve a wavpack azért igazán jó, mert hibrid, ami azt jelenti nagyjából, h csinál két fájlt, egy .wv fájlt, ami egy magas minőségű lossy fájl, és egy .wvc kiterjeszésűt, ami egy korrekciós fájl, ha újra losslessé szeretnéénk tenni a zenét. Egyébként semmi más különbség nincs. Sokkal ritkább mint a FLAC, szerintem, és kevesébé támogatott is hardveresen-szoftveresen.

Dobon, gitáron és basszusgitáron. De a fő profil a basszus maradt. Még mindig szoktam vele kütyüzni. Épp most tervezek venni egy MIDI billentyűzetet, aztán gyártani a zajt. A gitárt kölcsön szoktam kérni, ha fel akarok venni valamit.

És figyelj, azt szeretném megkérdezni, hogy a hangmérnökök, akikkel dolgoztál hol tanulták mesterségüket? Mert én hangmérnöknek szeretnék/szerettem volna továbbtanulni (11-es középsulis vagyok), de nem találtam seholsem, és szeretném tudni, hogy esetleg a jövőben hol tudnék egy ilyen képzeést elvégezni.
Remélem tudsz válaszolni, bocsi az offolásért!

Ezt sosem kérdeztem egyiktől sem. Gondolom valamilyen műszaki iskolát végeztek, aztán autodidakta módon képezték magukat. Nem tudom, hogy létezik-e külön hangmérnök képzés. Ebben a szakmában több szakma tevődik össze. Kicsit érteni kell a fizikához, kicsit az elektronikához stb.

Balázska:
http://www.oktopus.hu/
majdnem erre költöttem a pénzem, de inkább cimbalmot vettem.

@zsútka: szerintem jobban jártál a cimbalommal! :))

Belepillantottam az oldalba, és nagyot csodálkoztam. Például a hangtechnikai tudástár alatt olyan fejezeteket találtam, ami egyáltalán nem nélkülözhetetlen a hangmérnök szakmához.

A zenei oktávok elnevezései – ezt elég, ha a zenész tudja
A szimfonikus zenekari partitúra sorai – ezt meg a karmesternek kell tudnia

Valamint a General MIDI hangszerhangjai, ha már így vannak lefordítva. Mellesleg találkoztam már pár hangmérnökkel, de nem igazán nevezik magyarul a MIDI hangszereket. De ha már ragaszkodunk a magyar elnevezésekhez, hadd pontosítsak néhány bődületes félrefordítást, és ismerethiányt – leendő hangmérnökök számára természetesen! Nem írom le mind a 128-at, csak azt, ahol el van b*va.

MIDI kiosztás (helyesen)

2 Bright Acoustic Piano – Fényes hangú nagyzongora
8 Clavinet (ha nem tudja, nem kell kihúzni) magyarul: Klavinet
16 Dulcimer – itt a cimbalom fordítás azért nem jó, mivel a cimbalom kimondott magyar népi hangszer, így más országokban nem ismerhetik.
18 Percussive Organ – Ütősszerű orgona
29 Electric Muted Guitar – Elektromos gitár tenyérrel tompítva (Palm Mute, gitár-tabulatúrákban PM jelzéssel)
32 Guitar Harmonics – Mesterségesen – pengetővel – képzett gitár üveghangok, amelyek különböznek a természetesektől, amik csak bizonyos helyeken szólalnak meg. (Nem kell túlcifrázni, aki nem tudja mi az, annak a felhang sem mond semmit, és különben is pontatlan az elnevezés.)
33 Acoustic Bass (más néven Upright Bass) – nagybőgő ujjal pengetve, nem pedig akusztikus basszusgitár
35 Electric Bass (pick) – itt a csípett elnevezés azért nem jó, mert az pinched lenne. Ez egyszerűen a pengetővel pengetett basszusgitár sound nem pedig csípett. – Vigyázat! Az angol elnevezésekben nincs logika, nem a szótár alapján kell fordítani!
37-38 Slap Bass – ezt sem kell túlcifrázni, minden zenész ismeri a „slap” technikát basszuson. Magyarul „szlep”, mivel nemcsak ütésről van szó, hanem tépésről is, továbbá legatoról, ráütésről, vagyis csúnya angol szóval „hammer-on” technikáról együttesen. Maradjunk tehát a szlepnél.
61 French Horn – a leggyönyörűbb félrefordítás, és szinte sejtettem, hogy nem maradhat ki. A French Horn magyarul vadászkürt, kérem alássan!
75 Recorder – furulya??? Ez egy szimpla négyszögjel, kicsit megsimogatva.
78 Shakuhachi – ez a nem ismerjük: nem létezik kategória. A Shakuhachi (ejtsd: sakuhacsi) japán furulya, hasonlít az európai blockflötéhez nagyságban.
79 Whistle – szép szó a sípolás is, de itt egyszerűen emberi fütty utánzásáról van szó.
107 Shamisen – ez szintén a nem ismerjük: nem létezik kategória. A Shamisen (ejtsd: samiszen) az orosz balalajka és az amerikai bendzsó öszvér gyermeke, – habár ezektől függetlenül fejlődött ki – három húros, de bőrrezonancia-hártyás, pengetős japán népi hangszer, jellegzetes nyávogó hanggal. Kis botocskával ütik a húrokat.
108 Koto – ez szintén a nem ismerjük: nem létezik kategória. A koto népi hangszer, a japán hárfa
110 Bagpipe – ez nem egyszerűen duda, hanem zsákduda. Vagyis hasonló a skót dudához, de a magyar kecskedudához is.
111 Fiddle – nem szimplán kis hegedű, hanem kimondottan a „country” hegedű.
112 Shanai – ez szintén a nem ismerjük: nem létezik kategória. Shanai (más néven Shehnai) indiai népi nádsípos fúvóshangszer.
114 Agogo – mily meglepő, magyarul is agogónak hívjuk, esteleg agogó-bellsz-nek, vagy agogó-harangoknak, mert ez a neve. Meg kell kérdezni egy ütőst.
115 Steel Drums – olajos hordó – WTF??? – Ez a jamaikai dob, fémből van, és dallamhangszer.
120 Reverse Cymbal – visszafelé szóló cinntányér (cinn – sic!) (felcseng) – WTF??? Ez a cintányér TREMOLÓ! Két dobverővel (esetleg puha verővel) gyorsan pergetve halkból egyre hangosabbá válik.
121 Guitar Fret Noise – ha csak annyit tudnak lefordítani belőle, hogy gitár, akkor inkább ne fordítsák le. Ez a gitár bundzaja. Természetes hang, természetes játékkor, ahogy az ujjainkat a húrokon csúszkáltatjuk.

Ennyi hiba egy ilyen szerény táblázatban, akkor képzelem, a többi fejezetben mennyit tudnak tévedni. Ezek alapján én egy ilyen iskolába biztosan nem fizetnék be. :P

Nem bántam meg. De tudtommal minőségi oktatás folyik. Világszinten keresettek az innen kikerült szakemberek.
Ez a MIDI fordítás szerintem nem mérvadó. Nem sok értelme van, komolytalankodás.
Dulcimer nyilván nem egyértelmű, mert sokfelé sok mindent érthetnek ez alatt. Citera szerű, pengetős, vagy cimbalom szerű ütős hangszert, de a Hammered dulcimer-eknek is van néhány változata, más hangzással.
Bagpipe-ra senki nem mondja azt magyarul, hogy zsákduda. Duda alatt mindenki azt érti, amilyen az ír, skót, breton, kárpátok környéki dudák. De az sem egy hangzás. Gyanítom a skótot hívják bagpipe-nak.
Fiddle ez érdekes: The term fiddle may refer to any bowed string musical instrument, usually the violin.[1] It is also a colloquial term for the instrument used by players in all genres, including classical music. Fiddle playing, or fiddling, refers to various styles of music.
Az agogo az végül is kolomp, azaz cowbell, annak egy speciális esete. Általában latin zenében.
Steel drum, az steel drum, esetleg steel pan, nem jamaicai, hanem trinidadi eredettel, magyarul is steel drum-nak szokták hívni, az olajoshordót :)
A Reverse cymbal-t nem igazán értem. Pedig ütős vagyok. (elvileg ;])
Persze a MIDI, az midi.
Meg nem is FLAC téma, de azért kibeszéljük :)

Nembaj, legalább él mint egy fórum. Amúgy nemsokkal a kérdésem feltétele után énis emgtaláltam az oktopust. Egyetem/fősuli mellett szeretném majd elvégezni.
@Bonfire, inkább tudjon többet, mint kevesebbet az illető

flac-be hogyan lehet képet ágyazni?

Szerintem dBpoweramp install, aztán utána rmész a flac-ra, jobb klikk, utána edit id tag, és add album art, majd betallózod. Szerintem.

Még egy régi kérdésre, hogy hogyan lehet megállapítani azt, h. egy flac file mp3-ból vagy wav-ból készült-e, a válasz: Audiochecker…:)

1×ű. Wavból készül. Ugyanis mp3-ból fizikai képtelenség flac-et csinálni, hiszen az mp3 már eleve veszteséges tömörítés, a flac pedig veszteségmentes tömörítési eljárást takar. Mp3-ból tehát nem lehet flac-et csinálni, csak annak lehet álcázni. De ennek semmi értelme.

Lehet dekódolni az MP3 filet WAV-ba és abból FLAC-ot csinálni, illetve sok program ezt egy menetben is megcsinálja, de ott is két lépés történik meg egymás után, az MP3 dekódolása majd FLAC-ba kódolása. Értelme persze nincs sok, mert a tömörítés során elvesző adat nem jön ettől vissza.

Jaja: AudioChecker
És nem is egy lossy minőségű flac-et, ape-t talált. Van fake rendesen. De olyan is van, hogy az eredeti wav minősége olyan, hogy lossy-nak nézi.

ZHX, jó leírás, de van értelme?
Annyit magyaráztam a MP3 proliknak, képzeld, 2010-ben rég elavult az MP3, nem, a sok paraszt magyar ragaszkodik a jóóóóóóóól bevált, kicsit langyos, megoldásokhoz.
Ez különösen bootlegek, koncertek, MC-felvételek archiválásakor lenne fontos, de az alterosok technikailag bénák.
Azt sem tudtam megmagyarázni, hogy hülyeség azért MP3-ba rakni, mondván, egy magnószalag annyira zajos, hogy”nem éri” meg veszteségmentesbe rakni.

képzeld, volt olyan proli, aki szerint hülye vagyok, mert szerintem egy eleve zajt (tömörítés miatt) csináló megoldás a már meglévő zajt felerősíti.
Ez megy minden témában, az országban, én már fel is adtam a népnevelést.

Mindig nagypofával fogják a középszerűséget, meghaladott bénaságokat nyomatni.

zhx helyett THX.
Örülök a kommenteket olvasva, van még talán remény a mindenáron MP3 zene leváltására.
A megás kábelnet, 20-50 Ft-s DVD-RW korában minek szarozni pár MB-n.
De az is röhely, a sok proli és noob láma mennyire a megszokás rabja; ha mnidenáron veszteséges tömörítés, már rég van alternatíva, ami szinte mind jobb hangminőséget, tömörítési arányt ad a 80-as években kifejlesztett mepéháromhoz kéepst, lásd pl WMA, OGG, stb, és az sem igaz márkásabb cuccoknál, hogy csak mp3-at raknak a firmwareba.

Kedves HBP!

Nem tudom, honnan veszed, hogy ezen az oldalon az efféle hangnem megengedett! Itt nem használunk vulgáris kifejezéseket, nem tituláljuk noobnak, prolinak (nem tudom, tudod-e egyáltalán, mit jelent ez a szó…?), lámának, hülyének azt, aki nem velünk ért egyet. Ez nem az SG fórum; eltévesztetted a házszámot!

Természetesen mindenki leírhatja a véleményét, de itt fokozottan érvényes a kulturált forma. Ha erre nem vagy képes, akkor légy szíves, ne rondítsd össze ezt a remek oldalt.

Ezen kívül nincs igazad! Arra nem gondolsz, hogy azért használja mindenki még mindig az MP3-at, mert az egész világ erre rendezkedett be. Lehetséges, hogy van jobb, mindazonáltal a tömegeknek megfelel a relatíve jó is, és az emberek többsége nem vájt fülű; egyáltalán nem is képesek megkülönböztetni a rossz minőségű (128 kbps alatti) MP3-at a WAV-tól. Minden kütyüjük MP3 fogadására van felkészítve. A telefontól kezdve az asztali DVD lejátszóig. Dobjanak ki mindent, és fektessenek új cuccokba azért, hogy végül ne is hallják a különbséget, mert 15000 Ft-os Tescós házimozi „hi-fin” hallgatják a zenét??? Ez nonszensz. Az emberek nagy részének nincs otthon egy normális hangrendszere, háromutas hangfallal, végfokkal, ahogy azt illik. Csak mindenféle csilivili, incifinci szerkentyűje, ami mindenre való, csak zenehallgatásra nem.

A Windows XP is megérett a kukára, az emberek valahogy mégsem hajlandóak megválni tőle. Nem, amíg jönnek hozzá a frissítések, és Redmond meg nem szünteti végleg a támogatást. Majd 2014-ben végre kihajítják, de ez az időpont is egyre inkább kitolódik. Ez azt jelenti, hogy az XP tökéletes? Fenéket. De a megszokás nagy úr.

És légy szíves, legközelebb normális hangnemben hozzászólni a témához, mert ha nem tudsz disztingválni, legközelebb Tompikának foglak szólítani!

HBP: Minek a 16 forintos zsömle, amikor lehet kapni 85Ft-ért császárzsömlét? Minek a 85 Ft-os Profi croissant, amikor egy igazi franciapékségben félezerért valódit kapsz?

Mondjuk azért, mert a felvágottas szendvicsnek mindegy a zsömle, és a hatéves Pistike boldog a profi croissanttal, és nem érti, mitől lenne jobb a franciapékséges, amikor abban nincs is annyi málnalekvár.

HBP mondanivalójával bár néhol egyetértek, ezzel a stílussal én se tudok azonosulni.
Én kitartok amellett, hogy aki nem halja az MP3 és a lossless-ek közötti különbséget, annak is befolyásolhatja a zenehallgatási élményét. Az is egy állandó tévképzet, hogy a számítógépes hangfalakon úgyse jön ki a különbség, mert másképp rontják a minőséget, a kis hangfalak egyes frekvenciatartományokat „csatolnak le” (mélyet, mélyközepet), míg az MP3 minden tartományből „kifésüli” a kevésbé fontosnak vélt tartományokat.

Abban viszont BonFire-nek igaza van, hogy ma az MP3-nak van a legnagyobb hardvertámogatása, minden kínai DVD-lejátszó viszi az MP3/WMA-t, viszont OGG-t, FLAC-ot ismerő DVD-játszót még nem láttam, és az USB-bemenettel rendelkező mjúzikcenterek se szokják ismerni, nem beszélve az iPod-okról.

A Windows XP-t nem tartom egy jó hasonlatnak, mert az egy jó oprendszer (Microsoft kategórián belül) ezért is élt ennyi ideig, csak a hardver azóta fejlődött. Az MP3 már születésekor sem volt egy jó technológia, mint ahogy általában sem mondható el, hogy a modernebb cuccok jobban szólnának, mint a régiek. Sőt, sokan pont az ellenkezőről vannak meggyőződve, a HIFI-fejlődés inkább a kisebb-olcsóbb-praktikusabb irányba történt, nem a hangzás javára.

[off]
DKristóf: „…az egy jó oprendszer…” – maradjunk annyiban, hogy a jelenlegi hardware-eken elfutó windowsok közül az a legkevésbé rossz. :)
[/off]

Ez teljesen biztos :D
Analóg jelet semmi nem veri el hangzásban (talán SACD) főleg nem a CD minőség vagy éppenséggel az mp3 :D
FLAC támogatása amúgy növekszik, pl Creative Zen X-Fi2 szóval azért látszik valamennyi javulás, és azért lehet találni bőven olyan eszközöket amik játszanak flac-et (igaz aranyárban mérik őket)
De szerintem az emberek nagy része otthon hallgat zenét, és a foobar2k teljesen ingyenes :D
Hordozhatón meg nem nagyon van szükség flac-re, ezt még a legnagyobb audiofilek is aláírnák szerintem.
Nekem annál, h a szar 1500 forintos hangszorón mp3at hallgatnak, sokkal jobban fáj, amikor HDTV-n/fullHD monitoron divx-et néznek kinagyítva az emberek (esetleg camos filmet, de azt az embert-már elnézést-de börtönbe kéne zárni) :'(

„a hatéves Pistike boldog a profi croissanttal, és nem érti, mitől lenne jobb a franciapékséges, amikor abban nincs is annyi málnalekvár.”

A példa nagyon jó. Lehet, hogy nem tudja megkülönböztetni az olcsóbb kaját a jobbtól, de attól még a jobb az neki is egészségesebb lenne.

„Hordozhatón meg nem nagyon van szükség flac-re, ezt még a legnagyobb audiofilek is aláírnák szerintem.”

Na ez az, amit tévedésnek tartok.
Nem vagyok egyáltalán audofíl, de tévedésnek tartom. Nagyon sokat hallgatok zenét útközben és VAN különbség a FLAC és az MP3 között, csak a különbséget nem úgy veszed észre, hogy az MP3-ban kevesebb magasat hallanál.
Azt hiszed ugyanazt hallod, csak esetleg egy 192kbps-es MP3-at hamarabb megúnod, nem lesz tőle annyira jó kedved. Az MP3 pont a tudatosan nem hallható, de az élményt meghatározó frekvenciákat veszi ki, és ebben a tekintetben egy 1500 Ft-os fülhallgatóval is áll a különbség.

DKristóf: És szegény Pistike később egész életpályája ettől az egy croissanttól fog múlni, persze.

„Azt hiszed ugyanazt hallod, csak esetleg egy 192kbps-es MP3-at hamarabb megúnod, nem lesz tőle annyira jó kedved.”

Hallgattam már rengeteg audio Cd-t, flac-et, amit hamar meguntam. Hallgattam már mp3-at gyakorlatilag végtelenítve, hetekig, hónapokig, az unalom legkisebb jelét sem mutatva. Hallgattam már magnószalagot szó szerint rongyossá. Itt bent egy netbookra kötött hangfalon át mpd-ről nyomjuk a zenét, mp3-ból, és senki sem unja, senki sem szól, hogy „fúdegagyiminőség”. Az, hogy valamit megunok, nem attól fog függni, hogy van-e 5.121312%-nyi laposodás a 13401Hz-es frekvenciatartományban. (Hanyadszor is jön valaki ezzel az „érvvel”?)

Ez teljesen rendben van, de nem bizonyít semmit. Te nem hallod, más viszont meghallja. Ez nem csak fül, hanem lelki beállítódottság kérdése is.

Adom DKristóf érveit, az unalmas meg ilyenek, ez szerintem is ottvan, egyszerűen a FLAC természetesebb, ez van
De hordozhatón BKV-n tökmindegy, szerintem, és tényleg, alig pár hordozható támogat flac-et.

DKristóf: „Azt hiszed ugyanazt hallod, csak esetleg egy 192kbps-es MP3-at hamarabb megúnod, nem lesz tőle annyira jó kedved. „

Már megbocsáss, de ezt a butaságot már annyian leírták, hogy lassan az urban legend kategóriába kell sorolni. Mi az, hogy hamarabb megunod az MP3-at, mint a WAV-ot? Ha nekem tetszik (mert tetszik…) J. S. Bach Wohltemperiertes Klavier című sorozata, vagy Beethoven Holdfény szonátája, akkor azt nem unom meg, függetlenül attól, hogy WAV-ban, vagy MP3-ban van. Azért, mert az jó zene, és mindig ugyanazt az élményt váltja ki belőlem. Meg az emberek 99%-ból, immár több mint 200 éve! Nem unják meg, sehogy sem. Erre varrjál gombot!

A másik: tele vagyok olyan albumokkal (bár már leírtam párszor, úgy látszik le kell írnom ezredjére is…), amelyeken én tinédzserkoromban szocializálódtam. Az Iron Maiden korai albumai, a Slayer Reign In Blood-ja, korai Overkill, King Diamond és Merciful Faith albumok, Judas Priest, Black Sabbath, Testament. W.A.S.P., Yngwie J. Malmsteen… ezek többsége 20-25 éves, vagy annál régebbi zene mégsem unom meg őket! Ez hogy van? Ja, jól meg vannak írva, kérem szépen. Zenei élményt nyújtanak. Maradandót kell alkotni, és akkor az nem lesz megunva. Ha valami hitvány munka, akkor hallgathatod te azt losslessben is akár, akkor is meg fogod unni előbb vagy utóbb. Ez egyelőre még nem technikafüggő. Ezeket a zenéket, amelyeket felsoroltam, mind magnószalagon birtokoltam fiatal koromban, analóg lemezre nem tellett, mert a kazetta volt az olcsóbb, és a gyárilag másolt kiadványok horrorisztikusan szóltak: drupótos volt a szalag, alulvezérelt a jel, tiszta zaj az egész… ehhez képes még egy 128-as MP3-at hallgatni is tiszta katarzis.

HBP barátunk is ott téved, hogy azt hiszi, az MP3 még mindig ugyanazzal a technológiával tömörít, amellyel 1980 körül a piacra dobták. Ahogyan az 1920-as és a 2010-es filmgyártás között is jelentős különbség van, úgy különbözik egymástól a 80-as és a 2010-es MP3 technológia. (Ugye milyen érdekes? Ez is csak film, meg az is csak film… – a videotechnika sokkal jobb… LOL, nem lehet a kettőt összehasonlítani, mert másra való. Tehát az MP3 tömörítési technika is fejlődött, nem is keveset, csak utána kellene olvasni, nem cédula nélkül hinteni a badarságot.

Kedves BonFire,

annyit kéne elhinned, pont azért, mert már „annyian leírtuk”, hogy mi nem mind valami női magazinban olvastuk, hanem többünknél saját benyomáson alapul.

Mondok egy másik példát. Tegyük fel, hogy elmész egy hangversenyre, ahol Schiff András játsza a Goldberg variációkat egy Steinway zongorán.
Majd elmész egy másik hangversenyre, ahol ugyancsak Schiff András ugyancsak a Goldberg variációkat játsza, csak éppen egy ukrán pianínón.

Hiába a zseniális zeneszerző és előadó, azt nem állíthatod, hogy a gyengébb hangszer nem vesz le az élményből. Ha jó a mű és jó az előadó, az átüt a rossz hangszeren is, de az biztos, hogy ugyanolyan nem lesz.

Ugyanígy nem azt állítom, hogy egy 96kbps-es MP3-at ne lehetne élvezni, ha jó a zene. Lehet élvezni!
Azt viszont nem hiszem el, hogy ha lejátszanák egymás után ugyanazt a korai Overkill számot, először egy nem 96-os, hanem 320-as MP3-ban, utána tömörítetlenül, majd utána 24/96-os mintavételezéssel, végül pedig analóg forrásból, akkor mind a négy ugyanazt a hatást keltené.
Biztos lenne olyan ember, aki nem észlelne különbséget.

Dehát azért vagyunk mi érzékenyebbek, hogy felhívjuk azoknak a figyelmét is ezekre, akik maguktól nem vennék észre. Ugyanis sok ember nem veszi észre, ha valami zavarja, azt se veszi észre, hogy ha folyamatosan megy a szobájában a TV és közben ideges, hogy az attól van, nem veszi észre és mégis ideges tőle. Akkor már hogyan venné észre, hogy egy zene nagyobb élményt tudna neki nyújtani, ha nem lenne a minősége digitálisan lerontva?

Ha azt írod, hogy te nem érzel különbséget, azt elfogadom.
Ha azt írod, hogy badarságot írunk, akkor ezzel te eleve minden olyannak a létezését tagadod, amit te nem veszel észre.

A zongorás hasonlatod cseppet sántít. A hangszer valóban számít amennyiben észre lehet venni a különbséget! Ha nem lehet, akkor a kutyát nem érdekli a zongora minősége és típusa. Azt hiszed, az átlag zenehallgató meghatódik Edwin Marton Stradivarijától? Fenéket. Neki az pont ugyanolyan hegedű, mint amivel a kódus cigány bazsevál a Nyugati-aluljáróban. Nem tudja megkülönböztetni a kettő hangját egymástól. Én pedig pontosan nem 96-os és 128-as MP3-akkal példálóztam, mert azokat meg lehet hallani. De tapasztalataim szerint (és más kutatások szerint is) az emberek a 160-astól fölfelé már nem tudják megkülönböztetni az MP3-at a WAV-tól; ezt nem én találtam ki, hanem akusztikai laborokban, a világon létező legjobb hangrendszerekkel, önkéntes tesztalanyokon végzett számos kísérlet tapasztalata ezt mutatja. Nem én. Én csak egy olyan ember vagyok, aki immár több mint 20 éve aktív zenész, ebből kifolyólag lehet, hogy kissé megsüketültem, azonban a hallásvizsgálatokon még mindig az átlagon felül teljesítek (utoljára tavaly novemberben voltam az audiológián…); emellett gyártom is a zenét; rengeteg WAV-val és MP3-mal találkozom a zenegyártás során, szóval hallottam már sok mindent. Ennek ellenére – ha neked így jobban tetszik – én már bizony nem hallom a különbséget a 160-tól felfelé jó minőségű kodekkel tömörített MP3 és a WAV között. Én. Akkor gondolod, hogy egy laikus, aki nem hivatásszerűen foglalkozik a zenével, hanem háttérzajkeltésre használja csupán, érzékelni fogja? És gondolod, hogy érdekelni fogja? Ha így lenne, és ha igazatok lenne, akkor az MP3-at már rég kiütötte volna valamelyik veszteségmentes formátum a helyéből. De mivel mindez nem így történt, előfordulhat, hogy nincs igazatok (mindenben). Mondom: előfordulhat.

Konkrét példám:
Egy James Blunt album (Back To Bedlam) megvolt 192 kbps CBR MP3-ban illetve FLAC-ban is…Egyzser korán reggel meg akartam hallgatni az albumot. Elindítottam az egyiket…Hallgattam hallgattam, majd a You’re Beautiful c. számnál valahogy az tűnt fel, h valami lapos, egyszerűen valahogy más volt mint eddig, nem relaxált annyira…És akkor néztem meg, hogy az a 192es MP3-om volt. De nem holmi gagyi MP3 hanem általam FLAC-ból készített MP3 :)
Hidd el BonFire, létezik ilyen.

Tehát ha ti annyian leírjátok, akkor az alátámasztja a véleményedet, de ha mi annyian leírjuk, akkor pusztán tévedésben élünk?

„igazad van gobó és neked is faline, még sincs igaza egyikőtöknek se” :)

Balázska: Mint ahogy létezik több gigapixeles szuperfotó is, otthoni használatra és családi albumokhoz mégis a veszteséges jpeg képeket csinálják az emberek a 2-4MPixeles kamerákkal.

De akkor már ne álljunk meg itt (*elnyom egy ásítást*), a FLAC digitális, nem analóg, tehát biztosan veszít az eredeti analóg jelből, tehát nem lehet jó, csak az eredeti analóg bakelit.

a mesterszalag ;P

Ahogy azt pár kommenttel feljebb írtam is, Edem ;)
De ha szerinted a flac „nem lehet jó”, akkor micsoda az mp3? amikor a tökéletes analóg jelből butított flacet még tovoább butítom tömörítéssel?
Egyébként, a flac-re nem csak a 16/44.1-es flacet kell érteni, nekem van azért egy jópar 24/96-os flacem, és ha jól tudom manapság a legtöbb bakelitet pont ilyen szinten masterelik, (esetleg 192 kHz-en, bár szerintem abból kevesebb van)
Tehát elvileg a 24/96-os flacból tökéletesen, hiba nélkül vissza lehetne állítani az analóg minőséget, ha a digitalizálás során nem lenne veszteség (de szerintem ez azért „elhanyagolható)
HA nincs igazam, cáfolj meg :)

És Edem, manapság már 10 megapixeles fényképezőket is adnak fillérekért :D
Viszont, soha nem lesz szükség ekkora képekre, hi9szen ki akar otthon ilyen nagyságú fotóalbumokat tartani?:D
Kicsit vicces ez a hasonlat, nem gondolod?..

Balázska: Először is lapozd fel az értelmező szótáradat az „irónia” címszónál, köszönöm. Amellett kardoskodsz, hogy az mp3-ban van egy csomó olyan veszteség, ami nem hallható, de elhanyagolható, aztán azt mondod, hogy a flacnál a digitalizáció miatt is van veszteség, de ez elhanyagolható. Miért? Miért gonoszabb az mp3 tömörítés? A Flac tömörítés úgy válogat, hogy csak a nem káros részeket vágja le?
Nem azt mondtam, hogy nem jó a flac, hanem azt mondtam, hogy ha valakinek az mp3 nem jó, mert a tömörítésben elvész valami, akkor annak a flac sem lehetne jó, mert abban is vesznek el dolgok az eredetihez képest…

Elvileg… nos, az „elvileg” és a „gyakorlatilag” között elvileg nincs különbség, gyakorlatilag viszont… :)

A hasonlat pedig pontos, a lényeget te mondtad ki: Ki akar otthon 6G zenét tartani, ha ugyanaz elfér neki 600 megában úgy, hogy SZÁMÁRA nincs különbség?

Ha már lusta vagy visszaolvasni, összefoglalom a lényeget: tök jó a flac azoknak, akik igénylik, azoknak, akik észreveszik a különbséget. Azonban legalább annyi ember nem veszi észre a különbséget még TUDAT ALATT SEM, mint amennyi észreveszi. Számunkra az mp3 több, mint jó. Nincs szükségünk hatezer százalékos minőségre, hiszen az előnyeit nem, a hátrányait (sokkal nagyobb helyfoglalás, drágább utility) viszont annál inkább érezzük.

Nekünk egyáltalán nem fáj, hogy te flacot szeretnél*, akkor te miért akarod kiirtani az mp3-at?

*Mielőtt belemagyarázod, hogy de: NEM az ellen érvelünk, hogy legyen flac, hanem az ellen, hogy „az mp3 fölösleges, fujj, le vele, eltütetni mindenhonnan”.

NA tehát…a mai merevlemezek egy kicsi jó gb/ft-os áron mennek, tehát, ez a része megoldható, a/2-es fotóalbumok viszont nincsenek tudtommal.
Na akkor egy kis osztás-szorzás.
Tehát ugyebár CD minőség 1411 kb/s.
Mondjuk egy átlagos mp3 minőség az ugye 192 kb/s
Vegyünk egy átlagos popdalt rádio editben, az ugye olyan 3 perc körül szokott lenni, azaz 180 s. Tehát 180×1411=253980 kb, 180×192=34560 kb,
vegyünk százalékot az ugyebár 13 százaléka az eredeti wav-nak. Ez ennyire egyszerű, szerintem. Rámondhatjuk, hogy baromi jól tömörít az mp3, de akkoris (legjobb esetben) a hullámformátum fele elveszett.
ÉS természetesen nincs bajom az mp3-al, interneten teljesen létjogosultsága (egyelőre), de mint már írták páran, azért van egy-két jobb veszteséges megoldás, mint az mp3, az a baj, h nagyon ráálltak a gyártók erre, és a jó kis ingyenes forráskodú dolgokat egyáltalán nem támogatják, ami szerintem szomorú.
És én arra gondoltam, h az otthoni vinyldigitalizálás járhat veszteséggel, de egy studióban, milliós műszerekkel szerintem gyakorlatilag veszteségmentesen lehetne vinylt digitalizálni.

„NA tehát…a mai merevlemezek egy kicsi jó gb/ft-os áron mennek, tehát, ez a része megoldható,” — Na, tehát… innentől kezdve nem tudom komolyan venni az efféle vitákat. Te csak ne mondd meg, hogy mi a jó ár, mert nem tudhatod, ki mennyiből él! Ami neked jó, az másnak elérhetetlen. A mai Terás merevlemezek ára például nekem egy havi jövedelmem. Ilyenkor mi van? Szóval ha csak ezzel tudunk érvelni, az már rég rossz. Tessék meggyőzni másképp.

„És én arra gondoltam, h az otthoni vinyldigitalizálás járhat veszteséggel, de egy studióban, milliós műszerekkel szerintem gyakorlatilag veszteségmentesen lehetne vinylt digitalizálni.” — Ezt is rosszul tudod. Veszteség mindig lesz analógból digitálissá alakításkor, és ez független attól, hogy miféle cuccal digitalizálják. Ugyanis az analóg jel folyamatos, a digitális pedig szaggatott. Ha úgy tetszik mintavételezett, bizonyos időnként. Lehet mintát venni másodpercenként akár 44100-szor, akár a duplájával, akár a négyszeresével, még mindig nem lesz közelebb az analóg jelhez, akármennyire is növeled az értéket, mert a végtelenhez nem lehet közelíteni. Az analóg végtelen. A digitális véges. Ezért a 6 trillió Hz-es WAV sem lesz egyforma az analóggal. Sosem.

Az persze már más kérdés, hogy 44100 Hz egy viszonylag jól kialakult mintavételezési frekvencia, mert élő ember már nem mondja meg az analóg és a digitális közötti különbséget.

BonFire: egyetlen módon lehetne true analóg jelet előállítani: ha lennének olyan gépek, amik képesek lennének pontos függvényeket illeszteni az analóg hanghullámokra, amit aztán újra elő tudnának állítani.

De azt hiszem, előbb lesz gravitációs lift a lépcsőházakban.

Van ilyen függvény, igaz, hogy inkább képhez használják, de meg lehet csinálni hanggal is: Interpolációnak hívják. De az interpoláció is csak illúzió. Real-time-ban kéne megcsinálni, amikor hallgatja az ember a digitális jelet, a lejátszó kiszámítaná a két minta közötti átmenetet és oda beillesztene egy megfelelő jelet. De ahogy a kép esetében is, a hangnál is csak elmosná az anyagot, és a végeredmény még lehet, hogy élvezhetetlenebb lenne, mintha egyáltalán semmit sem csinálnánk vele.

Engem azért nem érdekelnek az akusztikai laborokban készült tesztek, mert számomra az, hogy valaki nem veszi észre a különbséget, számomra még nem bizonyítja, hogy nincs rá hatással az a különbség. A zene élvezeti értékét nem lehet tudományos módon vizsgálni, mert attól, hogy a tesztalanyok egy rideg laboratóriumba mennek, már eleve teljesen másképp reagálnak, mintha otthon vagy egy kellemes környezetben hallgatnák. Sok külső körülmény befolyásolja a zenehallgatás élményét és ebből csak az egyik az, hogy milyen adathordozóról jön

DKristóf: ezzel csak az a gond, hogy ebben az esetben a te állításaid (miszerint biztos a rossz minőségtől unod meg a zenét) pontosan ugyanúgy cáfolhatóak. Köszi, hogy lapockán szúrtad a saját mondandódat. :)

BonFire: nem egyetlen függvény, hanem több fv eredőjeként meg lehetne csinálni elméletben – gyakorlatban azonban az ábrázolás bonyolultsága használhatatlanná teszi a módszert.

„Azonban legalább annyi ember nem veszi észre a különbséget még TUDAT ALATT SEM, mint amennyi észreveszi.”

Ez egy értelmetlen mondat. Mi az, hogy tudat alatt észreveszi?
Ha észreveszi, az már nem tudat alatti.

Edem, csak én ezt sose állítottam. Annyit állítottam, hogy a veszteséges tömörítés akkor is csökkentheti a zenehallgatási élményt (más körülmények mellett), amikor a hallgató nem tudja megmondani, hogy tömörítve van.

Mint ahogy egy borszakértő olyan különbségeket észrevesz két bor között, amit egy laikus nem, mégis a laikus számára is különbség lehet azok hatásában.

DKristóf: „Engem azért nem érdekelnek az akusztikai laborokban készült tesztek…” — ugye nem szeretnéd, hogy egy alapjában tudományos oldalon (mert ez nevezhető annak) ezoterikus dolgokat fejtegessünk. És ugye nem szeretnéd korlátoltnak láttatni magad? Akkor miért írsz ilyesmit? Az, hogy rád milyen hatással van a hálószobád magányában, a kandallóban pattogó tűz mellett egy zene, az a te szubjektív megítélésed, amit pedig az akusztikai laborokban mérnek, azok sokszor megismételt kísérletek, amelyek objektívak és tárgyilagosak. A „fíling” az szubjektív tényező, és sem a szoftver-, sem a hardverpiac nem hatódik meg tőle. Ennyi a történet.

Az emberek igénylik az MP3-at és nem igénylik a FLAC-ot és a WAV-ot. Tudod kezd ez a topik egyre fárasztóbbá válni, és egyre inkább a Linuxos és Operás topikokhoz hasonlítani, amelyekben a Linux és Opera-fanok mindennek elmondják a Windows-júzereket, és akár a világ végezetéig bírnák védeni a saját álláspontjukat, a statisztika szerint pedig olyan kisebbségben vannak, hogy alig lehet mérni őket. Nem kizárt, hogy nekik van igazuk, a piac azonban nem építhet néhány kóbor fanatikusra, csakis a tömegekre. És amíg a tömegek nem fogják igényelni, marad az MP3. Akár van nála jobb, akár nincs.

Miután már nagy hardvergyártók is FLAC- és APE-t támogató lejátszókat dobnak piacra, az Apple pedig szintén saját használatra lossless formátumot gyártott, ezért már rég meghaladott az az álláspont, hogy ezekre a technológiákra ne lenne igény.

Nem lesz valami attól ezoterikus, hogy intuitív megfigyeléseken alapul, ezen az alapon az egész zene ezoterikus lenne, mert még sose hallottam olyan tudományos eredményről, ami megmondaná, mitől lesz egy zene szép (még ha részeredmények lehetnek is).

A „fíling” szubjektív tényező, mint ahogy a zene szubjektív igényeket elégít ki és a legjobb médialejátszókat gyártók már „meghatódtak” tőle.

Másrészt attól, hogy valami kevés embert érdekel, még nem biztos, hogy hülyeség.
A high endnek nem azért van kis piaca, mert drágák a cuccok, hanem mert ennyi embert érdekel. Ez még nem bizonyítja azt, hogy egy Philips ugyanolyan szépen szól mint egy Mission mert az emberek 98%-nak jó.

Júúj! Már a bornál tartunk. Nos, láttam én olyan „szakértőt”, aki okleveles borszakértő volt, aztán ugyanabból a palackból töltöttek neki három pohárral, végigkóstolta, és leosztályozta a „borokat”. Szépen fel is sorakoztatta, hogy ez a legjobb, ez a közepes, és ez a rosszabb. Ez a szubjektivitás. Nincs jelentősége, mert van úgy, hogy az ember bal lábbal kel fel, és olyankor még a sza®-t is büdösnek találja, máskor pedig rózsaillatúnak.

Az ember roppant tökéletlen műszer. Rossz a látásunk, a hallásunk, a szaglásunk és a tapintásunk. Az ízlelésünk elvileg lehet jó, de be lehet csapni, ahogyan a szemet is egy optikai illúzióval, az orrot is egy mesterséges illatmolekulával, és a fület is le lehet butítani, ha mondjuk elsütnek egy pisztolyt mellette, és utána kell zenei véleményt mondani.

Láttam én már egy-két fura dolgot életemben, mindazonáltal megmaradtam materialistának. Én csak abban hiszek, amit meg tudok mérni. Semmi egyébben.

Mondom én, hogy a végén az ezotériánál fogunk kilyukadni… :))

Ha ezoterikus lenne minden, ami bármilyen tekintetben szubjektív, akkor minden humán területet kidobhatnánk a kukába. Véleményem szerint nem rendíti meg a materialista világképet az, hogy az intuitív érzékeinknek is hiszünk.

Az ember tökéletlen műszer, ez igaz. De a zene és a bor az embernek készült, ezért ennek a tökéletlen műszer igényeinek kell megfelelnie, amiben számos szubjektív elem is található.

Én se vagyok ezoterikus, sőt, kifejezetten nem jön be nekem az ezotéria.

Szerintem attól lesz valami ezoterikus, hogy a tudatosan nem érzékelhető dolgokat különféle energiáknak és rezgéseknek tulajdonítja, már ki miszerint.

Viszont egy rosszul értelmezett materializmus tagadni mindent, ami nem látható.

DKristóf: „Nem lesz valami attól ezoterikus, hogy intuitív megfigyeléseken alapul, ezen az alapon az egész zene ezoterikus lenne, mert még sose hallottam olyan tudományos eredményről, ami megmondaná, mitől lesz egy zene szép (még ha részeredmények lehetnek is).”

Ha nem hallottál róla, az elég nagy baj, ugyanis úgy hívják, hogy matematika. Hallottál már a harmóniákról? És a diszharmóniáról? A disszonáns és konszonáns hangközökről? Konszonáns (együtt hangzó – jól hangzó) az a hangköz, ami az alaphang egész számú többszöröseivel vagy hányadaival kifejezhető. A kisterc, a nagyterc, a kvart, a tiszta kvint, a kisszext, a nagyszext. Disszonáns (rosszul hangzó) a kis- és nagyszekund, a bővített kvart (az enharmonikus szűkített kvint), a kis- és a nagyszeptim.

Ezenkívül zenei általános 1. osztály: tonika-szubdomináns-domináns, vagyis az I.-IV.-V. szekvencia, illetve a Palchelbel-féle szekvencia, a I.-V.-VI.-III.-IV.-I.-IV.-V. – bár utóbbi ritkább, mert ez már bonyolult felépítésűnek számít a könnyűzenében, amely slágerek 99%-a a fent felsorolt tonika-szubdomináns-domináns akkordsorrendre épül.

A zene matematika, és a hullámok tulajdonságaikkal és viselkedésükkel fizikai összefüggéseket mutatnak. Csak ismerni kell. Csak nem képzeled, hogy egy profi slágergyáros csak úgy, véletlenszerűen klimpírozik, hátha kijön belőle valami jó? Fenéket. A jól bevált sablonokat használja. A gyakorlottabb ügyesebben, kevésbé észrevehetően. A tucatzene-gyáros pedig kendőzetlenül.

Alapvetően értettél félre. Én ugyanis nem slágerzenéről beszéltem, hanem éppen arról, amitől egy zene kiemelkedik a ‘tucat’ kategóriájából.
Zenészként én is tisztába vagyok a fenti fogalmakkal, de a klasszikus összhangzattan csak a kereteket adja meg.
Lehet egy zene dögunalmas és jellegtelen úgy, hogy minden szabálynak megfelel, miközben az európai klasszikus zenében mindig voltak zeneszerzők, a legjobbak közül, akik áthágtak szabályokat. Hogy ne csak klasszikus zenéről beszéljek, például Thelonious Monk zongorajátéka több ponton megszegi a jazz szabályait és mégis jó.

Azt kimutatta-e bárki a matematika segítségével, hogy Mozart zenéje mitől tud többet Salieri zenéjénél? Ha tudsz ilyenről, érdeklődve várom.

Senki nem mondta, hogy ne lehetne a szabályokat áthágni, hiszen akkor soha nem lehetne benne egy zenében egy szekund vagy egy szűkített kvint. Pedig mennyi van benne, főleg a jazz műfajban. Anélkül hogy nagyon belemerülnénk a témába, ezek díszítik a zenét. A megfelelő helyen alkalmazva jobbá teszik, rossz helyen alkalmazva élvezhetetlenné teszik. Nem lehet ezekkel csak úgy dobálózni. Tudni kell, minek hol van a helye.

X-nek és Y-nak az összehasonlítását nem a matematika végzi, mert az ismét szubjektív irányba kacsintgat. Értesz hozzá, hogy forgasd ki a mondandómat! Én azért írtam le neked a matematikát, mert te azt állítottad, hogy sose hallottam olyan tudományos eredményről, ami megmondaná, mitől lesz egy zene szép. Én erre írtam a matematikát, és nem másra. Az, hogy valakinek Bach jobban bejön, mint Mahler, vagy Verdi, tisztára szubjektív dolog, amit nem lehet matematikával leírni. De én nem is erről beszéltem.

BonFire!
Én nem a „pénztárcádhoz” képest mondtam, h milyen jó árban mennek a merevlemezek, hanem ahhoz, hogy pár éve még egy 80-160 gigás merevlemezért kértek annyit mint mostanában egy 1 terásért. Én itt leginkább arra gondoltam, hogy a jó, fejlett technológia árban is közelíti az átlagember (fullHD tv-k, annyiért, mint 4-5 éve egy teljesen átlagos CRT, filléres DVD lejátszok, hónapról hónapra csökkenő lejátszok-akár blu ray vagy dvd)
Énem más pénzét akartam költeni, hiszen én sem élek 100 milliós villában.
De körülbelülre lebontva egy gigabájtért 17-20 forintot nem tartok soknak.

Ne mondd! 1955-ben meg annyiba került egy Kékes televízió (a fizetés arányához képest természetesen), mint most egy full HD-s plazmatévé! Kevesen engedhették meg maguknak. Ezzel nem mondtál semmi újat. 10 évvel ezelőtt nem volt szükség Terás tárolókra, mert nem voltak akkora tartalmak. Akkoriban az egy CD-s DVDrip volt a csúcs. Most meg nagyban gyártják az 1080 p-s BluRay-ripeket.

Még jó, hogy nem ott tartunk, mint pár évvel ezelőtt. De nem érted a lényeget. Engem az nem vigasztal, hogy most a Terás vincsesztert nem tudom megfizetni, nem pedig a Gigásat. Amit mondtál pont úgy hangzott, mint Mária Terézia, bölcs királynőnk mondása, ki szerint „Ha a parasztnak nem telik kenyérre, egyen kalácsot.”

Ne viccelj! Egyébként is: a merevlemezek magyarországi árképzése témaidegen, vagyis offtopik, úgyhogy lapozzunk. Tessék a FLAC-ről írni.

OFF – Ezt biztos a Mária Terézia mondta? Én inkább úgy emlékszem, hogy ez egy királyNÉ volt aki egyébként nem nagyon követte, mi van az országban.

Az eredeti vitánkat én nem folytatnám, tudomásul veszem, hogy eltérően ítéljük meg az intuíció szerepét, ez teljesen rendjén van.

Lehet, hogy te emlékszel jobban, a történelem sosem volt az erősségem, de ez az „okos” mondat valahogy megragadt.

„Még jó, hogy nem ott tartunk mint pár évvel ezelőtt.”
Ehhez idéznék egy párat poár nagy embertől:
„640 kilobájt mindenki számára elég kell hogy legyen” Bill Gates
„A számítástechnika elérte fejlődéseinek határait” Neumann János
Ezek után szerintem nem olyan egyértelmű, h ilyen jól fejlődünk, de szerintem pont az audiotechnika, ahol annyira nem erős a fejlődös, eszközök terén, bár annyira nem vagyok benne ebben a témában.
De tényleg ne offoljunk többet

Csak még egy cseppet! A 80′-as években a hi-fi az hi-fi volt. Nem attól hi-fi, mert rövidítés, hanem attól, hogy az az eszköz bizonyos lefektetett szabályoknak és szabványoknak megfelelt. Akkoriban akit nem érdekelt különösebben a hangzásvilág, megelégedett az MK-29-es magnetofonnal. Aki egy kicsit is igényesebb volt, az meg tudta keresni a hi-fi készülékek árát. Amióta az eszemet tudom, mindig volt analóg lemezjátszónk, magnódeck (utóbbi most adta meg magát 30 év után, de lehet, hogy csak egy biztosíték vagy táp ment ki benne, eddig kiválóan ment…), rádióval kombinált végerősítő (receiver), és a hozzá való szobai hangfalszett, háromutas, 35 literes – tehát nem koncertre való – Videoton hangfalpár, amelyek segítségével kiváló minőségben lehetett akár kazettát, akár lemezt, akár rádiót hallgatni. Később természetesen CD lemezjátszó váltotta fel az analóg lemezjátszót. De még mindig azt a nóném receivert és hangfalszettet használom. És nem adnám oda mindenféle csicsás, ma oly divatos házimozi szettért, mert hiába van ráírva, hogy a frekvenciaátvitel: 40-20 kHz-ig, valahogy nem bírom elképzelni, hogy abból a féldecis szatellitből kijönne a 100 Hz! Az vicc, az mese! Nagyobb a hullám hossza, mint a hangszóró! És ma nem is lehet normális hi-fi cuccot kapni, csak bizományiban, használtat, mert a nagyobb elektronikai üzletek egyszerűen nem tartanak. Ha újra kéne papíroztatni, vagy tekercseltetni a hangszóróimat, igencsak vakarhatnám a fejem, hol csinálnák meg nekem. Az erősítőről már nem is beszélve.

Szóval ezzel csak azt akartam mondani, hogy a hangtechnika nem hogy nem fejlődött, de szándékosan le lett butítva a piac által. És nem kell jönni a Dolby Surrounddal, ugyanis egyáltalán nem új találmányról van szó, mert volt 30 éve is. A 70-es években a Pink Floyd meg néhány hasonszőrű banda kísérletezett a kvadrofon felvételekkel, mégsem kellettek a kutyának sem. A multiplex mozik kezdték el ezt a térhangzás-mizériát, amely annyira megmételyezte a hétköznapi embereket, hogy egy sima monó vagy sztereó tévé az már neki smafu, és Kálmán Olgát 1080 p-ben nézi 5.1-es hangzással. No, ez már vicc azért.

(Közben meg a moziba járásról szépen leszoktak az emberek…)

Igen BonFire, ebben 10000%-ban egyetértünk.
Szándékos butítás, emrt ez kell a népnek.
Analogból a sokkal „jobb” minőségű CD, nonsszensz…Régi AKG fejhallgatók a világ legjobbjai még mindig.
Teljesen igazad van. :)

Én is egyetértek, bár az audio technika fejlődött, de nem érzem azt, hogy egy 50-es években készült felvétel kevesebbet tudott volna a zene lényegéből átadni, bár a fejlődés kétségtelen. Egyébként a digitális technika utóbbi években pont abba az irányba fejlődött, hogy egyre kellemesebb, analógosabban szólnak és például a mai digitális zongorákat se lehet összehasonlítani a 8 évvel ezelőttiekkel.

OFF – A kalácsos mondás Marie Antoinette francia királynétől származik. Párizsban tüntetés volt a magas kenyérárak miatt és a királyné megkérdezte, hogy mi bajuk az embereknek. Azt a választ kapta, hogy nincs kenyerük, és arra kérdezte, hogy „akkor miért nem esznek kalácsot”? Majd elkezdődött a francia forradalom.

(google keresőjébe beírtam: „miért nem esznek kalácsot” +királyné
és második találatban megvolt a válasz)

Mária Teréziához bár ambivalens a viszonyunk, de szerintem az ő értelmi képességei speciel rendben voltak.

Balázska: Most a digitális technikát fogom megvédeni. Azt túlzásnak tartom, hogy sokkal rosszabb. Van valami, amit valóban csak analóg forrásból kapunk meg, de a digitális annyi lehetőséget ad a stúdióban is és a zenehallgatóknak is. Az egyik nagy erénye, hogy olcsóbbá teszi a stúdiófelvételt, ezért kezdő zenekarok is könnyebben meg tudják fizetni. Másrészt két kedvenc lemezem, a Manu Chao: Clandestino és a Cassandra Wilson: Thunderbird nem jött volna létre, ha nincs meg a digitális hangeditálás lehetősége.

A különbség az, hogy a lejátszónak (illetve inkább a D/A konverternek) jónak kell lennie. Azt, amitől az analógot szeretjük a digitálissan szemben, azt egy olcsó lemezjátszó is megadja és a 45-ös fordulatszámú lemezeim kazettára véve úgy szólnak a kocsimban, hogy hú! Digitálisnál ennél sokkal több múlik a lejátszón, meg azon is, hogy a stúdióban milyen A/D konvertereket használtak, ebben is sokat fejlődtünk.

Ez a baj vele, hogy sok mindentől függ. Mindenesetre én pl a vinyl ripek dinamikáját és természetes hangzását szeretem, no meg azt, hogy nincs túlmasterelve.

OFF:
Marie Antoinette szerintem ezt a nagy francia forradalom idejében mondta :D

Az biztos, hogy a digitális hangtechnika olyan eszközöket ad a kezünkbe, amelyekről apáink úgy gondolták, a lehetetlenséggel határos. Mint a Celemony Direct Note Access-e, ami egyrészt az audióhangokat olyan képlékennyé alakíthatóvá alakítja, mintha csak MIDI-vel dolgoznánk, és képes egy akkordod szétbontani külön hangokra, ha van benne egy félreütött hang, csak azt helyreigazíthatjuk vele. 30 évvel ezelőtt, azt mondták volna, hogy ez lehetetlen.

A másik dolog: a dinamika. Hidd el, Balázska, a dinamika elveszítése nem a digitális konvertálás sajátossága, hanem a mai kor divatja, és digitális utómunkával érik el. Ha te magad ripelsz egy analóg lemezt digitális felvevővel, látni fogod a dinamikai különbséget. Persze ez a felvétel a mai digitális felvételek között vérszegénynek és halknak fog hangzani, mert hiányzik róla a többsávos kompresszor és a limiter, amiket néha tényleg túlzásba visznek. Én töltöttem le olyan Iron Maiden lemezt (1988 – Seventh Son of A Seventh Son), aminek pont olyan szép, természetes dinamikája volt, mint a vinyl lemezeknek. Mert amatőr ripelte, nem hivatalos forrásból származott. Amúgy a lemezkiadók sem a lemezt ripelték be, hanem az analóg masterszalagot. Azon egy kicsivel több az infó.

Bocsánat! Véletlenül lemaradt a link zárótagje a „Direct Note Access” mögül. Harder, légy szíves, kijavítanád? Ezt a hsz-t meg törölnéd? Köszönöm.

Tudom, hogy a mai divat a dinamika nélküli zene. De ha akarsz egy érdekes dolgot: hallgasd meg a Metallica Death Magnetic albumát CD ripben, utána meg vinyl ripben.
És nagyjából ugyanazt írtad le amit én egyébként :D
„Mert amatőr ripelte, nem hivatalos forrásból származott” ezt a mondatot nem értem, biztos azt akartad írni, h ripelte?

A Beatles 2009-ben masterelt kiadását hallottátok?
Érdemes, én meglepődtem.

Úgy értettem, hogy nem a kiadó hivatalos kiadása, aki masterszalagról digitalizál, majd agyonkompresszálva kiadja CD-n, hanem magánszemélynek megvolt vinylen, ő bedigitalizálta, és nem végzett a szünetek vágásán kívül semmiféle utómunkát, így megmaradt a lemez eredeti dinamikája.

„Ripelte” vagy „rippelte”: most zavarban vagyok. Ha már maradunk az angol szónál és magyarosan írjuk, akkor talán a két „p” lenne inkább helyes; én bizony kétszer is leírtam rosszul. Írhatnánk helyette a „digitalizálta” vagy „átalakította” szót is, csak az hosszú. A szó tükörfordítása – azt hiszem – nem adja vissza a lényeget (kitép, kiragad). Maradjunk a ripnél, és ha ragozzuk a két p-nél. =)

[OFF]
Ha mindenképpen helyesen akarod írni, akkor rip-elte. :)
[/OFF]

[OFF]
Azon múlik, hogy a ‘rip’ szót angol szónak vesszük, vagy pedig jövevényszóban, ami már beépült a magyarba.
Nekem mindenesetre jobban tetszik a „rippelés” szó mint a „digitalizálás”.

Érdekes, hogy a régebben CD-re használt „to grab” igét mintha a „to rip” teljesen felváltotta volna.
[/OFF]

A grab-elés az, amikor tömörítetlen raw/pcm/wav formátumban szeded le a cd-ről; a ripelés magában foglalja az ezt követő encode-olást valamilyen egyéb formátumra (ami általában mp3 vagy ogg…)

Értem. Régebben kizárólag a grab fogalmat használták, aztán egy ideje már csak a rippel találkozom. 10 éves szótárakban értelemszerűen a szavaknak ez a jelentése nincs benne, sőt, a maiak közül is csak szvsz a számtech szótárakban.

Ja, értem.
Hát, én is ilyen vinyl ripekre gondoltam, az otthon házilag készített utómunka nélküli vinyl ripekre. Azok simán verik a legjobb minőségű CD-ket.

Jó esetben verhetik, amennyiben jó kiadású a lemez, jó lemezjátszóval, előerősítővel és hangkártyával/konverterrel vették föl, rossz esetben sokkal szarabbak is lehetnek.
Én ha már úgyis digitális forrásból hallgatok, akkor jobban szeretem a CD-kiadásokat hallgatni, a 24/96 előnyeit egyelőre nem tudom kihasználni, mert az iAudio lejátszóm nem ismeri, az EMU hangkártyám hangja pedig nem annyira „hallgatós” hangú, inkább házistúdió célra való.

Nekem eddig csak bosszúságot okozott a formátum, ha egy BLU-RAY RIP-es film FLAC tömörítésű AUDIO-val van ellátva akkor szívhatom a fogamat a lejátszókkal való játszadozással, mert hiába a jó codec nekem valamiért nem akarják rendesen lekezelni.

Ha valakinek van hozzá jó tipje azt megköszönöm!

vvica: vlc-t próbáltad már? (Csak tipp, nem foglalkozom bluray rippekkel…)

A megoldás adott. Szvsz ez mindent visz.

Amúgy csak megjegyezném minden él nélkül, hogy a BDrip a DVDriptől egy szemmel nem különbözik, mert DivX-be rippelik, és 640p ez is, az is. Legalábbis amiket én láttam, azok még a 720-as DVD felbontást sem érték el. Akkor meg mi a különbség? A releaser (aki a ripet csinálta) volt a hibás, mert olyan amatőr volt, hogy olyan hangformátumba kódolta, ami nem igazán elterjedt, főleg videóban nem! Egy rendes ripper ACM-be vagy hasonlóba csomagolja a hangot, mert viszonylag kis méretű, és tud 5+1 csatornát tárolni.

Ennyi erővel IFF-be (Amiga), vagy AIF-be (Apple) is csomagolhatta volna, ugyanúgy nem tudnád lejátszani.

Nem értem, hogy egy blu-ray ripre miért tesznek veszteségmentes hangsávot?o.O
Ilyennel egyedül csak én nem találkoztam eddig?
Amúgy szerintem a BDripnek sokkal élesebbe és szebb a kép a DVD képétől (személyes tapasztalatok alapján)

Nagyon sok függ a tömörítési eljárástól, valamint az alapanyagtól. Ha egy DVDrip és egy BDrip mindkettő 640p 1200 kbps h.264-es XviD kodekkel van tömörítve, akkor mindkettő egyforma lesz. A kodek és kodek között van eltérés, ezt szabadon választhatják a releaserek. Pl egy fekete-fehér filmet be lehet úgy rippelni, hogy végig szürkeárnyalatos legyen, így a színinformációk helyett sokkal több hely jut egyéb képi és hanginformációknak, mert a célméret általában megszabott. 1 vagy 2 CD méretű, ezért van az, hogy mind a DVD, mind a BD ripek egyaránt lehetnek 700 Megásak, vagy 1,4 Gigásak. Ha a színekre nincs szükség, akkor fölösleges belekódolni, hogy más rovására menjen.

Csináltam egy, kis tesztet

http://noob.hu/2011/07/12/i_flac.png
http://noob.hu/2011/07/12/i_lame_v0.png
http://noob.hu/2011/07/12/i_mp3_vbr192.png
http://noob.hu/2011/07/12/i_mp3_vbr128.png
http://noob.hu/2011/07/12/i_mp3_cbr128.png
http://noob.hu/2011/07/12/i_ogg_vbr128.png
http://noob.hu/2011/07/12/i_ogg_vbr256.png

a szám: http://youtu.be/buG8_LOgMOY

Hali
Amúgy én ezt a Flac mániát nem igazán értem.
(habár én is mindent abba szerzek meg)
Szóval annó nekem még a suliba tanították a digitális áramköröket…
És persze a hangok digitalizálásával is foglalkoztunk…. Mind1.
A lényeg az, hogy nemrégiben nézegettem a flac fájljaimat és hát eléggé meglepődtem… mert ugyan úgy mint a mp3-nál 44,1 KHz a mintavételi frekvencia… és ügyebár a minőség annál jobb minél nagyobb a mintavételezési frekvencia..
(Amúgy minimum 2x kell lennie a jelfolyamatban előforduló legnagyobb frekvenciánál.) Továbbá az mp3-hoz hasonlóan itt is le vannak vágva a 20 KHz-nél nagyobb tartományba eső hangok… És amint néztem még a bitsűrűség is 16 Bit… Szóval akkor mire ez a nagy hőhó?
Őszintén szólva én már nem hallok különbséget egy 320 kbps-es mp3 és egy Flac között. Habár lehet, hogy csak a fülesem rossz.
Amúgy meg egy szimpla CD-re nem férne rá a tökéletes stúdió minőség, szóval a CD-kre se a teljes értékű számok mennek fel… Szóval sorrendben:
MP3<CD=FLAC<FLAC(stúdióból)

Devla007, félreértés lehet. A FLAC nem változtat semmit a hangon, nem vág le semmilyen frekvenciatartomány. Ezt nagyon egyszerűen lehet ellenőrizni, ha egy WAV filet FLAC-ba konvertálunk, majd azt visszakonvertáljuk egy másik WAV fileba és a kettőt digitálisan összehasonlíthatjuk. Elvileg a két filenak azonosnak kell lennie (gyakorlatilag előfordulhatnak különbségek a fejlécben, de a hanganyagban nem). Tehát ha a vizsgált FLAC fileban nem voltak 20 khz fölötti hangok, azt nem a FLAC-ba tömörítés során, hanem még előbb vághatták le. Az interneten néha kínálnak letöltésre MP3-ból konvertált FLAC-okat.

Devla007: az mp3-nál a mintavételi frekvencia és a bitszám nem jelent semmiféle garanciát a tömörített állomány minőségére nézve. Ugyanúgy konvertálhatsz 44.1khz-es 16bites PCM forrásból 128kbit-es MP3-ba, mint ahogy 320kbit-esbe is. A két állomány lejátszásakor ugyanúgy 44.1khz-es 16bites PCM-et kapsz vissza, de a minősége egyiknek sem fogja elérni az eredeti forrás minőségét – különösen igaz ez a 128kbites változatra.
Az mp3 nem úgy tárolja az adatokat mint egy WAV (PCM audio) fájl, ahol egyszerűen le vannak írva egymás után a 16bites sztereó hangminták, és egy másodpercre pontosan 44100 minta jut. Az mp3 esetében a bejövő PCM folyamot előbb rövid framekre vágják, majd ezeket a frameket az idő-tartományból a frekvencia-tartományba transzformálva, a kapott spektrális eloszlást egy pszichoakusztikus modell alapján megszűrik – azaz elhagyják belőle az emberi fül számára nehezen észrevehető komponenseket, mely által az információtartalma (és a minősége is!) ezáltal lecsökken – majd a megszűrt adathalmazt (továbbra is a frekvencia-tartományban) egy Huffmann-kódolás után eltárolják.
Lejátszáskor a frameket visszatranszformálják az idő-tartományba és visszakapunk egy 44.1khz-es 16bites PCM-folyamot, de a pszichoakusztikus modell által kirostált komponensek nélkül – ezért rosszabb a minősége az mp3-nak, függetlenül a mintavételi frekvenciától.

Hali
Am köszi a választ… igen, valószínűleg én értettem félre valamit… Viszont nekem rengeteg flac fájlom van… eredeti CD-ről másolt, netről szedet és online zeneshop-okból vásárolt és mindegyikre ezek a paraméterek igazak, kivéve talán az adatsebességet.. az 600-1000 kbps között van.
Egyébként ezzel kapcsolatosan most felmerült bennem egy kérdés. Az mért jó vagy mivel jobb az a felvétel amelynek nagyobb az adatsebessége? Mert végül is a mintavétel fix 16 bit (2^16).

moikboy – köszi a választ. valamennyire én is tisztába voltam azzal amit írtál (mondjuk nem ilyen részletesen). Momentán én csak az hittem, hogy amit flac-ba szedek az a digitális hangtechnika csúcsát képező hanganyag lesz pl. 32 bit mintavétel 96 KHz-en…stb. (Persze a magas számoktól nem feltétlen várható el a magasabb minőség)
[amúgy csak kíváncsiságból kérdem, hogy honnan vannak neked ilyen mélyenszántó ismereteid e téren… Szóval, ilyesmivel foglalkozol vagy csak hobbi szinten utána néztél a dolgoknak?] :)

(Amúgy meg szívesen meghallgatnák egy olyan flac fájlt amely teljes értékű… Szóval maximálisan kivannak használva a flac adottságai és nincs megvágdosva… csak gondolom ilyen nem igen van kereskedelmi forgalomban).

A FLAC mint formátum tud 96 khz-es adatot is tárolni (ahogy a WAV) is, de jellemzően CD-k anyagát szokták benne tárolni. Az a nagy előnye, hogy a jobb MP3-lejátszók (kivéve iPod) is lejátszák, és ha adott pillanatban nem is vesszük észre a különbséget, attól még a FLAC jobb zenehallgatási élményt tud nyújtani, és ehhez nem kell különösen drága füles és cucc, ami kihozza. CD-nél magasabb felbontású zenékkel lehet a neten találkozni, jellemzően vinyl lemezekről készült felvételt szoktak 24/96-ban föltenni. 2009-ben a Beatles lemezeit kiadták USB-sticket 44 khz-en de 24 biten. Igazán csak egy jó, külső DAC-on lehetne kiélvezni egy magasabb formátumú felvétel előnyeit.

CD-nél jobb felbontású zenék azért már akadnak, csak nincs egységes formátum. A DVD audio nem terjedt el, ahogy a Sony Super Audio CD-je se. A Beatles lemezeit 2009-ben kiadták USB sticken, 44 khz 24 bites felbontásban. Előfordulnak 24 bites 96 khz-es FLAC-ok, általában bedigitalizált vinyl lemezeket szoktak így felrakni, ezért annak a minősége azon múlik, hogy milyen lemezről, milyen lemezjátszóval, előerősítővel, hangkártyával rögzítették.
Tapasztalatom amúgy az, hogy a felbontásnál többet számít, milyen a lejátszó. Az IAudio 7-es MP3-lejátszóm, ami kezeli a FLAC-ot is, érzehetően jobban szól mint a laptop integrált hangkártyája, és ehhez drága füles se kell, hogy kijöjjön a különbség.

Devla007: ami a 96khz-es anyagokat illeti, mivel a legtöbb nagy zeneboltban a lossless opció a CD-változatra kerülő anyagot jelenti digitális letöltésként. Viszont most rákeresve találtam egy oldalt, ahol kifejezetten audiofil minőségben árulnak digitális anyagokat: https://www.hdtracks.com/index.php
Az egyetlen probléma ezekkel csupán az, hogy egy ilyen cuccot meg is kell tudni szólaltatni, ami nem kis pénzeket jelenthet. Kezdve a hangkártyánál, amiből a legtöbb integrált megoldás 20-22.000hz-es sávszűrővel rendelkezik, illetve a komolyabb megoldásokba is beszűrődhetnek kisebb-nagyobb tápfesz. ingadozások. Tehát a dolog egy komolyabb hangkártyával kezdődik, lehetőleg digitális kimenettel, ez megy be egy külső DAC-ba, innen egy komolyabb erősítő majd persze a hangfalak következnek. Az egész szett olyan 1 millió forint környékén nyújt valamicske javulást a CD-minőséghez képest – és akkor még nem beszéltünk arról, hogy meghallja-e egyáltalán az ember :D

Végül, a kérdésedre válaszolva: a különböző tömörítésekről és formátumokról egyrészt hobbiból olvasgattam, másrészt pedig a BME-n oktatott kódolástechnika c. tárgy révén kerültem közelebbi ismeretségbe a dolog elméleti részével.

@Devla007: „Őszintén szólva én már nem hallok különbséget egy 320 kbps-es mp3 és egy Flac között. Habár lehet, hogy csak a fülesem rossz.”

Klasszikus zenét kell hallgatni, nem agyonkompresszált könnyűzenét. Akkor majd meghallod a különbséget.

Emellett nem árt egy olyan hangrendszer, ami a hi-fi szabványoknak megfelel. http://en.wikipedia.org/wiki/High_fidelity Ezeknek a követelményeknek sem a Genius/Logitech házimozi rendszerek, sem a Realtek hangkártyák nem felelnek meg. Fül(fej)hallgatók még ritkábban.

Hali
óóóó, most már mindent értek…. :) Köszönöm nektek a gyors és lényegre törő választ/válaszokat.
Am hát akkor nem csoda, hogy az integrált hangkártyámmal + 3e Ft-s fülesemmel nem hallok különösebb minőségbeli különbséget…
Am szerintem én majd megelégszek egy jobb hangkártyával amit az egyik ismerőseimtől 20-30-ért be is tudok szerezni + ugyan ilyen árban egy jó kis profi stúdió füles és már ámulhatok is…
A hangfalakkal meg még várok egy kicsit… :) max. ha tökéletes minőséget akarok hallani, akkor elbattyogok a mellettünk lévő zenesuli/akadémia előadótermébe..

moikboy – kódolástechnika óra.. hmm.. érdekes lehetett, szívesen beültem volna csak én informatikai karra mentem, nem híradástechnikaira + ráadásul nem is a BME-re.. :) Minden esetre további sok sikert a tanulmányaidhoz és minden máshoz is!

És kösz még egyszer a válaszokat!!!
Devla007

Könnyűzenénél és olcsó fülesnél is van különbség, csak kevésbé érhető tetten. Van aki nem veszi észre, ha a kenyér vaj helyett margarinnal van megkenve. De azért ő is vaj helyett margarint eszik.

Devla007: ha érdekel, akkor bárkinek elérhető a tárgy jegyzete, szerintem érdekes dolgok vannak benne: http://www.crysys.hu/courses/kodolastechnika/bscinfkod.pdf
Az idevágó részek a 200. oldaltól vannak elszórtan.
(amúgy én is infós vagyok, nincs olyan, hogy híradástechnika kar :) )

Fülesben, ha nem igényled az erősen dörömbölő basszust, akkor az Audio-technica márkát javasolnám

Hali
Am nem biztos, hogy én azért nem hallom a különbséget, mert nem jó a hallásom… Mellékesen nem könnyű zenét szoktam hallgatni (habár azt is szeretem + a Klasszikust is)… másrészről meg egy össz. 2-3e Ft értékű hangrendszerrel (int.hangkártya, füles) sztem azért ember legyen a talpán…

Am hát és basszus rajongó vagyok, szeretem az erőteljes karakteres basszus hangokat, csak nem tartósan, mert attól megfájdul a fejem… Mindezek ellenére én is anno egy Audio-technica-ba gondolkoztam… pontosabban egy Audio-technica ATH-M50-esbe… Sztem azért ez már minden hangszínt jól és viszonylag erőteljesen letud adni… Az meg nem baj ha nem rázza szét a fejem… :)

moikboy – Hopp, ezt benéztem :D:D Azért gondoltam, hogy nem infó szak, mert mi még nem tanultunk ilyet… de lehet fogunk… :)
Minden esetre köszi a jegyzeteket.. Szerintem majd ha lesz egy kis időm majd az egészet elolvasom, mert érdekel ez a téma.

És még egyszer köszi mindent… :)
Devla007

Az Audio Technika mindenképpen előrelépés a nóném, filléres hangrendszerekhez képest. Vannak jó mikrofonjaik is, bár hangrendszerüket még nem hallottam. Én még a békebeli felállással „nyomulok”. NDK receiver (rádióval kombinált hi-fi erősítő), és Videoton hangfalpár. Mondjuk akinek ilyenje van, az nem adja el. Érthető okokból. A mai piacon nemigen van olyan cucc, ami ezzel a minőséggel felérne.

Basszus… Basszus… Nem tudom, mire érted, hogy basszus rajongó vagy. Talán valamilyen basszushangszeren játszol? Mindenesetre normális hangrendszeren kellőképp hangsúlyos basszus fog szólni, nem kell még külön szubláda hozzá.

Ez a fejhallgató szerintem kissé túlzás, bár te tudod mennyi pénz szánsz rá. Ha jó minőségű hi-fi fejest szeretnél, akkor melegen tudom ajánlani az AKG K512-es modellt, ami bár meglepően olcsó, pont teneked gyártották. Mélyben kissé dúsabb a hangja, de a többi frekvenciát is szépen leadja. És olcsó. 10-ből kijön, és ez már elég otthoni zenehallgatáshoz. Az olcsóságának egy hátránya van: a műanyag ház. Vigyázni kell, ne ejtsük a földre. Persze vannak fémházas AKG-k is, persze ezek arányosan drágábbak.

Egy próbát mindenesetre megér, ha van olyan bolt a közelben, ahol meg is tudod hallgatni ezeket.

Am hát igen, tudom a, hogy vannak ilyen űber brutál hangrendszerek/erősítők..stb., de nekem ilyenre egyrészt most nem futja, másrészt most nem is kéne… De be van tervezve, hogy egyszer összepattintok egy tökéletes hangrendszert. Erről most eszembe jutott az Olasz meló. Annak a végén volt, hogy az egyik főszereplő gyerek, Lyle megvette álmai hifijét, ami aztán úgy szólt, hogy lefújta a lányok szoknyáját. :):)

Nem, habár jártam zenesuliba, de nem basszushangszeren játszottam… Ezt csak úgy értem, hogy szeretem ha van… Nekem itthon van néhány 1000W feletti mélyem szal hozzá szoktam, hogy a gyomromba előbb hallom mint a fülembe… :) Szóval, azért félretéve a hülyeséget, ezt a basszus dolgot úgy értetem, hogy én nem szeretem ha a mélynek papírzacskó hangja van.. mint egyes régi fülhallgatók esetében… Meg hát szeretem a mély tartományba eső hangokat… :) ezt jobban nem tudom megfogalmazni… :)

Most jelenleg arra a fejhallgatóra amit írtam nem igen van pénzem.. :) Ráadásul ha lenne is, egy Realtek int. hangkártyához hülyeség lenne… :)
Mindenesetre én ennél nem adom alább:
http://www.edigital.hu/Fejhallgato/Denon_AH-D7000_fejhallgato-p62961.html
:P :) Amúgy utána néztem annak amit írtál (AKG K512) és hát tetszik az ötlet és olvastam, hogy sok jót írnak róla, de nem látok sok különbséget specifikációba az enyémtől…
http://www.edigital.hu/Fejhallgato/AKG_K512_fejhallgato-p56107.html?gclid=CKT76-byzKsCFeR-mAodZxtCzw
http://www.edigital.hu/Fejhallgato/Philips_SHP2500_fejhallgato-p32978.html
azért nyugtassatok meg, hogy én vagyok hülye…:D mert most olcsón betudnám szerezni: 4e Ft… csak nem tudom, hogy észrevehetően jobb minőség lenne mint az én fülesem… :)Szal szerintetek megérné váltani?

Devla007

Viszont én találtam itt egy csúnya lealázást..:
http://logout.hu/cikk/fejhallgatok_csataja/teljes.html
gyak minden zenénél elhasalt… én meg elég sok fajta/típusú zenét hallgatok… ráadásul FLAC-ba és pont az lenne a lényeg, hogy végre igazán v. valamennyire kitudjam élvezni a FLAC előnyeit… :)

Mondtam, hogy mélyben túlnyomja. Ez nekem is fura volt először, viszont minden hangzást szokni kell. A jót is, ha előtte csupa ócska holmin hallgattad a zenét. A döntés mindenképpen a tiéd, és ha lehetőség van rá, mindenképpen ki kell próbálni, mert mindenkinek más hangkép tetszik.

Nekem itthoni felvétel készítésére kell elsősorban, és az a legfontosabb, hogy zárt legyen, és minél kevesebb szóljon ki belőle a mikrofonba. Neked nyilván más szempontok az elsődlegesek. Plusz éjjelente ezzel videózok, hogy ne zavarjak másokat. Nekem nem szorul rá a fülemre, mint a cikkírónak, nekem kicsi a fülem. Viszont felhívnám a figyelmet a szemüveges kollégáknak: hosszabb ideig a szemüveg szára miatt kényelmetlen fejhallgatót viselni, mert odaszorítja, és megfájdul a fül fölötti rész. Ezt semmilyen specifikációban nem írják le. :)

aham.. szal neked is ilyen van..:)
Nos, akkor kifaggatlak… :) Am nem baj, ha kicsit több mélyet add… azt úgyis szeretem… Max. gépen equalizer-rel majd beszabályzom…
De viszont azért élvezhető még vele a zene/film..stb? Am én is a zártat szeretem… egyrészről, mert nem szeretem ha kihallatszik amit hallgatok, másrészről meg nem szeretem, hogy behallatszik minden más amit nem akarok hallgatni :)
Nekem sincsenek lapátfüleim és szemüveges se vagyok…
Viszont lényeges kérdés, hogy szerinted a Rock, Jazz, Klasszikus, stb. zenék még azért élvezhetők rajta? mert nekem főként ezek vannak FLAC-be és jó lenne ha nem dobozhangja lenne az egésznek, mert akkor csak hátralépés lenne az egész… :)viszont a cikkben főként ezekbe a kategóriákba lett leszólva…

Én végigpróbáltam egy csomó Sennheiser-t, és mindegyiket elcseszték a túl erős basszussal. Most egy Audio-technika M40fs van nálam kölcsönbe és azzal nagyon jól tudok zenét hallgatni. Ott is van basszus, csak nem több, hanem pont annyi, mint amennyi a zenében van. Az AKG-t azért még kipróbálnám.

Hali
Kösz mindent… végül úgy döntöttem, hogy maradok a jó öreg réginél… azzal is megvagyok elégedve és ahogy olvasom, mások is… fölös szerintem egy 10.000 alatti talán épp hogy csak egy kicsivel jobb fülesre költeni… Majd inkább spórolok és majd veszek egy Audio-technika fejhallgatót 20-30-40-ért.. Én úgyis vigyázok dolgaimra szal hosszútávra nekem jó lesz.. sztem 20-30 évig bőven elfogom használni… vagy nem :D

Nálam jobbára rockzene szól, de van ami gyalázatosan. Ez persze a keverés és a tömörítés hibája. A saját gyártmányú zenéim wavban jobban szólnak, mint a Dream Theater új albuma 320-as mp3-ban. De mondjuk ez utóbbi hangfalon is bután szól, úgyhogy nem a füles hibája.

Általános tartalomfogyasztóknak tökéletesen megfelel, sőt, kisebb-nagyobb home stúdió munkálatokra is. Persze a Masteringet mindig hangfalon kell keverni.

miért kell szólni, hogy ne offoljatok már?! :(

Lassan 4 éve már, hogy ez a kommentfolyam nem csak a FLAC-ról szól :D Vicces, hogy pont most tűnt fel :D

@zsútka: ha észreveszed, nem is annyira offolunk. Az mp3 és a FLAC közötti különbségeken megy a terefere, ennek a témának szerves körüljárása folyik, és ebbe bizony beletartoznak a hangrendszerek is, és a felhasználói zenehallgatási szokások, trendek és kultúrák is. Mert ezek nélkül tényleg nincs a kettő között érdemi különbség.

Ha tényleg széttúrtuk volna a topicot, Harder már rég ránk szólt volna, hogy mellőzzük a témát. Mi pedig igyekszünk a téma keretein belül maradni, de sokfelé ágazik, így néha kitérünk jobbra-balra, de nagyjából a fő vonulatot követjük.

Remélem, így érthető az „offolásunk”.

Szép napot/éjszakát!

De durva, hogy a saját cikkemet látom itt linkelve :D
Egyébként 10k forint alatt a Superlux a tuti befutó, van majdnem olyan jó, mint egy HD555.
@BonFire: Jelenleg gyártásban lévő fémházas AKG nincs. A K1000 sem fémházas egyébként.
Az Audio-Technica fejesek egyes részei vannak könnyűfémekből, a többi brand is műanyag tulajdonképpen műanyag végülis.
Az egy dolog, hogy a K512 műanyag, mert a HD25-öm is műanyag, de a HD25-öt simán egy tank ellen küldeném, míg a K512 szépen karcolódik és törik egy kis eséstől is.

Igen, igazad lehet. Egy másik AKG volt nálam kipróbálásra, és annak voltak fém részei. Persze nem úgy gondoltam, hogy színvas az egész. :D

OFF

A jobb minőségű zene jobb hangrendszeren működik. Ezen nem kell mit magyarázni. Hogy akg vagy audio technika, az meg nem lossless téma. Ezt magatoktól is tudhatnátok. Privi, vagy más fórum.

Nem értem miért zavar, ha másról is van szó? A fórumot olvasók többsége valószínűleg azért érdeklődik a FLAC iránt, mert szereti a jó hangzást, ezért miért ne érdekelné a fejhallgatók kérdése?

Pontosan. A FLAC témához hozzá tartozik az is, hogy h. lehet kihasználni az FLAC által biztosítót lehetőséget. + Meg hogy mitől FLAC a FLAC :)
Milyen technológia különbségek vannak a FLAC és más formátumok között…stb.
Mellékesen 1-2 kérdés erejéig meg 150 embert átrugdosni egy másik fórumba majd vissza… hát ez teljesen…. :S
Másrészről meg kb. 2-3 komment született a fejhallgatókról, utána visszatértünk újra a FLAC-hoz…
(és a fejhallgatóknál is az volt a kérdés, hogy melyikkel lehet jobban kivenni a FLAC által biztosított minőséget…)
Ha ez esetleg ez zavar téged, akkor csukd be a szemed…. :) Egyébként is az admin dolga a moderálás…

Igazából FLAC-et DVD-Audio-ból érdemes létrehozni, vagy közvetlenül a forrásból (felvétel közben) , az MP3 is jó de – ahogy láttam az elején leírták páran – csak arra hogy az ember feldobja valamilyen kütyüre és hallgassa sétálás/utazás közben, de az „átlaguser” (nem akarok senkit megbántani),a kis PC hangszórójával nem igazán érzékeli akár a 256/320-as 44.1 KHz mp3-as és mondjuk a 8000es 192 KHz FLAC-es közti minőséget.
És ‘hál égnek egyre több szerkesztő szoftver kezeli a FLAC-ot :)

Sziasztok!

Előszöris… nem vagyok egy “PC MÁGUS!”… Csak egy egyszerű kérdésem lenne:
Valaki tudna nekem ajánlani olyan programot, (Linux-ra) ami a zene CD-ből FLAC-ot készít, de nem számonként, hanem 1 CD = 1*.cue, 1*.flac, 1*.log.
Előre is köszönöm a segítséget!

Sziasztok!
Én FLAC Frontend-el készítek (készítenék) flac fájlokat eredeti cd-ből származó wav-fájlokból. A végerdmény minősége nagyon jó, a tömörítési arány is a szokásos 60-70% (Level7), viszont sokkal halkabb, mint a wav file. Mi lehet a probléma?

Köszi a segítséget!

Üdv!
Kérdés,mivel lehet a24/96khz vagy jobb minőségű Flac-ot számokra bontani.
Cue van,a cue splitter nem csinálja meg.

Windows alatt én a foobar2000-et ajánlom

Ne cue splitter-t használj, én az eredeti nagy flac fájlt átkonvertálom wav-ba (bármelyik progi megteszi, csak ne ronts a minőségen). Ezután a cue fájl-ban kb. a 7. sorban a fájlnév utáni .flac kiterjesztést írd át .wav – ra. Mentsd el! Ezt az új cue fájlt nyisd meg valamelyik cd-író progival. Én Nero-t használok mert készít image fájlt is, nem kell cd-t elpazarolni. Persze megteszi egy újraírható is.
Sok sikert!

Egyébként az eredeti problémám is megoldódott, Exact Audio Copy a megoldás! Nagyon jó minőséget produkál. Azért kössz a segítséget!

Üdv!
Kedves Marko76,köszi az igyekezetedet de próbálkoztam pld a FormatFactoryval és az van, hogy a 24/192-es felvételt 16/44khz-s wav ba menti. Lennél szíves egy progit ajánlani,segítségedet megköszönöm.

Üdv!
Eben sajnos nem igazán tudok segíteni, én eddig csak 16/44-esekkel dolgoztam, de talán próbálkozz simán a Flac Frontend-del.

Te ki ne találd már, hogy a hivatalos kiadvány (audio, wav, cda) az 192 kHz-es, 24 bites, mert rögtön összecsinálom magam! A max minőség a CD minőség, ez az ipari standard, mégpedig 44,1 kHz, 16 bit és sztereó. Ha ennél többet mond a FLAC, az csupán fel van skálázva, mint ahogy a tévék csinálják, az SD képet egyszerűen átméretezik HD-ra, de attól igazából nem lesz jobb a felbontása.

A 24/192 stúdióknak való, azok dolgoznak ilyen eszméletlen mintavételezéssel, és ott szükség is van rá, de a végső master már 16/44 lesz. Ez a hivatalos kiadvány is, mert a Cédére ennyi és ilyen fér rá. A CD lejátszó is erre van kalibrálva, nem 24/192-re.

Üdv!
Talán illene bocsánatot kérnem, főleg BonFire-től.
De a tudatlanság talán nem akkora bűn.
És mégis kérdezem, ahogy be rippelték a nagy bitrátás felvételeket egyben,
esetleg szét is lehetne bontani.Lehet ez is egy hülye kérdés?

Kivéve ha audio-DVD-vel rendelkezik :)
kovacs andras # próbálkozz esetleg egy Xmedia Recode-al

Hali
Hát, tényleg elég ritka a nagy bitrátával rendelkező felvételek előfordulása a piacon, bár én régebben találkoztam olyan elvben hitelesített webshopokkal ahol nagy bitrátás klasszikus zenéket lehetett letölteni…

Időnként én is összefutok az (Image+.cue kombináció) „egybe” rippelt zenékkel, de én azt általában egy CD író program segítségével daraboltatom és a FLAC frontend-el tömörítem. Ez tökéletesen működik és nincs is vele gond a normál CD minőségnél. Viszont azt nem tudom, hogy a te esetedbe jó lenne-e. Elv mikor a program előkészíti a zenét az írásra és darabolja, akkor a minőségét is CD minőségre állítja. De meg kell nézni. Egy próbát megér.

Egyébként én még tán egy Wave editorral darabolnám a zenét, mert ott az általad beállított minőségbe tudsz menteni, amit a program nem módosít magától. Sok ilyen jó ingyenes és drága profiknak való van a kereskedelemben. Nézz utána… :)
De ezek csak ötletek voltak…

hej, bonfire! senki nem talált ki ilyesmit. van neki egy ilyen albuma (vinyl vagy studio master rip) és számokra akarja darabolni. nekem hirtelen nincs ötletem. :(

Még nem láttam mastert FLAC formátumban! :) Bár nagy az isten állatkertje.

@mmm: az audio DVD csak egy elméletben létező dolog. Még senki sem látott olyat. Az AUDIO_TS mappa minden DVD-n kivétel nélkül üres.

BonFire: Audio-DVD-re gondoltam :) nem a műsoros DVD audio részére

BonFire: no offense, de én meg még nem láttam a tüdőmet sem. ;)

én már láttam. nem nagy cucc, mivel a flac támogatja a nagyobb felbontásokat is.

http://en.wikipedia.org/wiki/DVD-Audio
http://img828.imageshack.us/img828/9031/spectrumi.jpg

nem szégyen utánanézni a dolgoknak.

sacd-t is lehet úgy rippelni. vagy letölthető anyagok is vannak. 88,2kHz 24bit, 96kHz 24bit (akár 5.1), 192kHz 24bit

persze ezek több gb-os anyagok lehetnek.

Hello!
Már bele kell szólnom, az awaxhom-on is vannak 24/96khz sőt 24/192khz-ba rippelt albumok torrentről nem is beszélve.Ezeket is bütykölte valaki.

Lehet. De azt is áruld már el, hogy egy 44 kHz-es CD-ről rippelt anyag hogy lesz 88 kHz-es felbontású? A hiányzó részek honnan keletkeznek? Szerinted ez nem sérti a termodinamika I és II. főtételét?

Nem szégyen utánanézni!
http://en.wikipedia.org/wiki/Thermodynamics

még mindig nem látom, hogy bárki ilyet állított volna, hogy cd-ről rippelt 44 khz-es anyag 88 khz-es lesz. :S

Hali.
De azt sem mondták ,hogy az alapjel cd ről származik.

Leginkább úgy hívják vinyl rip.

zsútka: dedukció. Ma a legelterjedtebb hanghordozó forma. Ha rippelnek, valószínűleg inkább innen, mint a masterről, ami ugye nincs bárkinek a birtokában.

kovács andras: vinyl lemezeket jobbára mutatóba nyomak hébe-hóba. A mai kiadványok jelentős hányada meg sem jelenik vinylen. Jó, hogy azt nem állítod: tape-rip. Lehetséges, de ritkább, mint a fehér holló, és még véletlenül sem akkora mennyiségben, amennyi előfordul a neten. Szimpla PV legöbb ilyen. Lecsapnak rá, mert jól hangzik. Csinálok telefonnal egy 480-as videót, belerakom egy HD letterboxba, és úgy terjesztem, hogy full HD (ahogy a Magyar Televízió is csinálja), de attól még nem lesz az.

A vinyl lemez előnye az analóg technológia volt. Manapság nagyon kevesen képesek megfizetni az analóg stúdiótechnikát. A felvételek full digitálban készülnek. Ezt nyomhatják ugyan vinylre, vagy akár véshetik kőbe is, attól még nem lesz analóg. Nincs tehát értelme analóg lemezre írni, amikor

1) bazi nagy, nem lehet hová tenni
2) sérülékenyebb a CD-nél

BonFire: na várjcsak, tehát mivel a vinyl ritka, és kevesen fizetik meg, ezért kategorikusan kijelenthető, hogy ha valaki felrak egy vinyl rippet, akkor az biztosan nem vinyl rip lesz? Csak nekem sántít az érvelésed? Illetve mielőtt látatlanban kijelented valamiről, hogy biztos nem vinyl, hanem fake, nem kellene esetleg meggyőződnöd róla, hogy tényleg így van? Mert amit te érvelsz, az már-már olyan, mint amikor a falusi gazda elmegy az állatkertbe, ránéz a zsiráfra, és azt mondja, hogy „Márpedig ilyen állat nincsen.”

Na álljon meg a menet! Kapásból tudok olyan helyet mondani ahol szinte minden kiadványból van vinyl rip (96/24-ben általában). Persze Britney Spears meg Metallica lemezeknél igényesebbekre kell gondolni…

Bonfire megszólalása szerintem teljesen felesleges volt és pláne kapásból ilyen kikezdő stílusban (Te ki ne találd már, hogy a hivatalos kiadvány…), pedig egy egyszerű technikai kérdés volt.

Egyébként több forrásból lehet az embernek 24/96-os felvétele, például egy élő koncertet így vesz fel, ma már az olcsó hangrögzítők is tudják ezt a formátumot.
Aztán a DVD Audio és a Super AudioCD ugyan nem terjedt el széleskörben, de léteznek ilyen kiadványok, így létezhetnek ilyen letölthető kiadványok.
Lehet a forrás vinyl RIP, 1983-84 előtt megjelent lemezek szinte biztosan digitális manipulációtól mentesen jelentek meg.

Nekem a foobar2000 konvertálási funkciója bevált erre a célra, mert egy paranccsal elvégzi a FLAC2WAV konvertálást, a trackekre bontást és az egyes trackek WAV2FLAC konvertálását. Nem próbáltam ugyan ki 2496-ra, de miért ne működne amikor a foobar a konvertálást a flac.exe futtatásával végzi?

Én nem érvelek, egyszerűen szkeptikus vagyok a témával kapcsolatban. A rendelkezésemre álló bizonyítékok alapján nehezen valószínűsíthető az állításotok. Engem meg lehet győzni, adjál bizonyítékokat. De a bizonyítás annak a tiszte, aki állít valamit, nem azé, aki cáfol. Az „ilyen állat nincsen” hibás analógia, mert a falusi gazda a szembeötlően nyilvánvaló tényekkel _szemben_ beszél! (Ugye ismerjük az okos emberek azon kijelentését, hogy márpedig a levegőnél nehezebb tárgyak nem repülhetnek, amikor nyilvánvalóan láttak már pár madarat! Ez is hibás analógia.) Én a jelenlegi tényeknek nem mondok ellent. Ha lesznek még nyilvánvaló bizonyítékok, amelyek a te álláspontodat támasztják alá, akkor meg is változtathatom a véleményem. De rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékot követelnek. Az nekem nem meggyőző erejű, hogy „a Pistike az FL fórumon azt mondta…”.

nem is reagáltam. kötözködés az egész. ott van a bizonyíték.

@Tamás: még véletlenül sem szeretném, ha ez a topic értelmetlen vitába torkollna, úgyhogy inkább ezután berekesztem a további szócséplést. Mindazonáltal!

Ne „olyan helyet” mutass, hanem olyan _kimutatást_, ami arról ír, hogy a ma forgalomban lévő (és forgalomba kerülő) kiadványok mekkora hányadát képezik az analóg kiadványok, vagy a nagy felbontásúak; ezeknek mekkora a piacuk, mekkora a forgalmuk? Ebből lehet statisztikát vonni. A többi csak süket duma.

Utóirat: a stílusoktól elvonatkoztatva azért imho nyugodtan kijelenthetjük, hogy Britney Spears és a Metallica pont azok az előadók, akik az utóbbi évtizedekben a legtöbb lemezt és zenét eladták, az eladási listák éllovasai, tehát nyugodtan lehet rájuk vonatkoztatni a rendszert. Ha valakik, hát pont ők tehetik meg mindenféle díszkiadvány piacra dobását, a rizikójukba az is belefér, hogy esetleg a nyakukon marad. Az „igényes” szót úgy használod, hogy lehetőleg megsértds vele az összes embert, aki neadjisten Britney-t vagy Hetfieldéket szereti. Ezzel szembeállítani csak egy másik kifejezést lehet: SZNOB

valaki segítséget kért nagyfelbontású 1 flac + cue anyagának darabolásához. bonfire felhasználó nekiállt a cd mintavételezésével trollkodni. teljesen feleslegesen kötözködni, hogy mennyire valós, vagy nem valós, vagy elterjedt. kérdeztem, honnan veszi az alapot, nem válaszolt, csak kötözködött tovább. belinkelte a hőtan angol wiki-s oldalát. nem ez a téma, nem baj? erre csak egy kifejezést tudok jelenleg: faszfej.

BonFire: Ne ugorj át szavakat – nem azt mondtam, hogy olyan, hanem, hogy MÁR-MÁR olyan. És nem értem, miért kell valakinek kimutatásokat készítenie arról, hogy hány oldalon használnak vinyl ripeket, csak azért, mert valahol talált ilyet, és most konvertálni szeretne. Esetleg légy szíves, csinálj nekünk részletes, négy napnál nem régebbi adatokat felhasználó, országonkénti bontású kimutatásokat arról, hogy a FLAC tömörítéssel kapcsolatos fórumok hány százalékán vonják kétségbe egy vinyl rip eredetiségét, mielőtt kétségbevonnád. És előre is cáfolom, hogy erre nincs szükség – légy szíves, bizonyítsd be, hogy nincs rá szükség, a cáfolatnak nincs szüksége bizonyításra.

Az utóirattal speciel egyetértek, bár soha nem hallgatnék szándékosan Britney Spears-t.

Britney Spears és a Metallica művészi értékének megítélésétől függetlenül az mindenképpen igaz, hogy a zenéjük hangzásképe az kevésbé érzékeny a hangminőségre, mint mondjuk egy jazz vagy klasszikus felvételé, ezért például a felbontás és bitráta kérdése is kevésbé számít.
Egyébként pedig itt statisztikát számon kérni teljesen értelmetlen, mivel egy egyedi esetről van szó. Statisztikát akkor készítünk, hogyha makroszinten kiváncsiak vagyunk valamire, most itt erről szó sincs.
Ha mondjuk arról vonnánk statisztákát, hogy a magyar lakosság hány %-a vesz részt a tutorial.hu fórum veszteségmentes tömörítésről szóló fórumán, akkor mi statisztikai alapon nem léteznénk.

Hahaha, pontosan a Metallica meg Britney Spears nem engedheti meg, hogy vinylen kiadja a zenéit, ugyanis ők egy üzleti vállalkozás – céljuk a kiadó profitjának maximalizálása. Szerencsére vannak olyan, rétegzenét előállító kiadók/előadók, akik pusztán a zene és a közönség szeretete miatt kiadhatják a zenéiket vinylen is. Nyugodtan menj fel a boomkat.com-ra, és látni fogod, hogy a legtöbb kiadványból van vinyl változat is.

/persze nyilván nem hallottál az oldalon lévő előadók egyikéről sem – és ez így is van rendjén :) /

@Zahola Tamás: A személyeskedés nem viszi előtte a vitát.
Bonfire nyilván azt válaszolná: Egy mai vinyl kiadvány is 99%-ban digitális forrásból készült, ami sok esetben igaz, bár egy 2496-on felvett és masterelt anyag is jobban szólhat vinylen, mint CD-ről. A magyar vinylgyár tudomásom szerint digitális formában kéri az anyagot, ezért aki igazi analóg lemezt akar gyártatni, az a kis szériában bakelitet vágó megszállottak egyikéhez kell, hogy forduljon.
Azért kishazánkban is elérhető, például a Magyar Rádió 22-es stúdiójában rendelkezésre áll az analóg technika, tény, hogy nem olcsó, bár pontosan nem tudom mennyiért dolgozik, de leginkább a vinyl gyártási költségei magasak.

Kedves zsútka, Tamás, András, és a többiek (nem kívánt törlendő)!

Ez az „úgy kezdődött, hogy visszaütött” esete. Az egész innen indult, amikor is András ejtett egy nagyon kétségbe vonható kijelentést: http://www.tutorial.hu/flac-vesztesegmentes-audio-tomorites/#comment-16347

Én erre reagáltam. Ha ő válaszol, akkor _mi ketten_ esetleg vitatkozhatunk jót, vagy kevésbé jót. Azonban nem hozzátok szóltam elsősorban. Lehet érvelni és ellenérvelni (az, hogy ő egy troll, az nem érv…), amíg a vitapartner meg nem unja. Mint mondtam: nem célom, hogy a végtelenségbe nyúljon ez a vita, mert nem szeretném, ha kihajítanának az oldalról a Szabályzat be nem tartása miatt. Tehát ha nem lesz több személyeskedés (kedves zsútka!), akkor a továbbiakban már csak értelmes párbeszédekbe fogok belemenni (kedves zsútka!).

Akinek pedig nem inge…

Nem, úgy kezdődött, hogy András, egyáltalán nem a vita szándékával, tanácsot kért

én kiszálltam. ha akartok, olvassatok, döntsetek, ott van.

Hali
Utólagos engedelmetekkel nyomnék egy kis offtopic-ot egy komment erejéig.
Kinéztem magamnak egy minden célból megfelelő fülest és abban a szerencsébe van/volt részem, hogy egyik ismerősöm ismerőse pont áruja a saját ATH-M30-as fülesét. Viszont azt nem tudom, h. eredeti-e vagy hamisítvány vagy csak szimplán egy régi, esetleg első szériás kiadás.

http://kepfeltoltes.hu/120914/b716_1_big_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/120914/b716_2_big_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/120914/b716_3_big_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Nekem az tűnt fel, hogy a ATH-M30-as felirat az audio-technica felirat felett található, viszont a neten ill. egyéb helyeken bemutatott modellen fordítót a sorrend…
Úgyhogy szeretném kikérni a nálam jobban hozzáértő audio-technica szakik véleményét.. :)
Előre is köszönöm a választ! :)

http://index.hu/tech/2013/03/01/ezert_szol_rosszul_a_tomoritett_zene/

Nagyon helyes. Éppen ideje nekiállni valamilyen normális alternatívát keresni az mp3 helyett, ami tényleg borzalmas. Zenész füllel nagyon nem szeretem, de ez a legjobban elterjedt, lépten-nyomon ezt hallani.

Amikor a Jamendóra tölti fel az ember a saját zenéjét, ki van kötve, hogy csak tömörítetlen anyagot lehet feltölteni. Ezért megy fel a 44 kHz-es 16 bites sztereó WAV. Aztán átkonvertálja egy olyan borzalmas mp3-ba, hogy csak úgy szörcsög, mint valami rossz lefolyó. :(((

Most komolyan egy órás olvasnivalót pötyögtetek a fölösleges semmiről? Eleve ott kezdődik a probléma, hogy két abszolút tényt próbáltok az egyik vagy másik mögé helyezni.😅 Egyértelmű hogy az mp3 egy minőségromlott,lapos zörej a flac-hez képest. És ne haragudjatok,de ha erről ennyit tudtok diskurálni, egyértelmű, hogy mindannyian botfülűek vagytok. Szívesen mutatnék nektek egy FLAC/ALAC vs. Mp3 demonstrációt. Csupán egy pár tízezer forintos DAC beiktatásával,egy pár régi, akár Tesla hangfalból áradó hangok is lealázzák az mp3 -at. És ez tény. Aki meg zsidó módjára spórol a tárhely méretével,az fogadja el,hogy bizony zeneileg igénytelen. 💁

Sziasztok!

Cubase 12 AL stúdióban elkészült mix anyag, (felvett hangszeres zene), exportálható Wav 44100 KHz 16 bít formátumra ami veszteségmentes, és CD-re írható ugye!
Na most, az elkészült zeneszámot ugyan ebből a szoftverből el lehet menteni Flac 192 KHz 24bit formátumban is.
Nero CD iró elfogadja ebben a felbontásban a Flac hang file-t.

Szerintetek jobb minőség lesz?
Gondolom akkor fel is írja a nyers CD-re, de még nem próbáltam kiírni, majd lejátszani normál CD lejátszón a felírt anyagot.
Vagy a CD író szoftver automatikusan át konvertálja magána 44100 16 bitre?
CD szerkesztésnél nem volt semmi jele a konvertálásnak!
Akkor kellett volna dolgoznia vele picit!

Még annyi, hogy a master felvételek 192KHz 24 biten készültek…

A kérdésedre a válaszom az, hogy nem lesz jobb minőségű a FLAC 192 kHz 24 bit formátumú zene, mint a WAV 44100 kHz 16 bit formátumú, ha CD-re írod. Ennek az az oka, hogy a CD szabványa csak 44100 kHz 16 bit felbontást támogat, tehát ha magasabb felbontású FLAC fájlt írsz rá, akkor a CD író szoftver automatikusan átkonvertálja azt alacsonyabb felbontásúra. Ez pedig elveszi az előnyét a FLAC formátumnak, ami veszteségmentes tömörítést használ, és kisebb fájlméretet eredményez ugyanolyan hangminőség mellett. Ha tehát CD-re akarsz zenét írni, akkor nincs értelme FLAC formátumot használni, mert nem javítja a hangminőséget, csak feleslegesen növeli a fájlméretet. Ha viszont más eszközön akarsz zenét hallgatni, például számítógépen vagy hordozható lejátszón, akkor érdemes lehet FLAC formátumot választani, mert így kevesebb helyet foglal el a zenéd, és nem romlik a hangminőség sem. Remélem segítettem. :)

„Még annyi, hogy a master felvételek 192KHz 24 biten készültek…”

A válaszom ezzel együtt sem változik, mert a CD írásnál a lényeges tényező az, hogy a CD szabványa mit támogat, nem pedig az, hogy milyen felbontásban készültek a master felvételek. Ha magasabb felbontású zenét akarsz CD-re írni, akkor azt le kell konvertálnod alacsonyabb felbontásúra, ami veszteséget jelent a hangminőségben. Ha viszont meg akarod őrizni az eredeti hangminőséget, akkor más formátumot kell választanod, például DVD-Audio vagy SACD, amelyek támogatják a magasabb felbontású hanganyagokat. De ezeknek a formátumoknak is megvannak a maguk korlátai és kompatibilitási problémái, tehát nem biztos, hogy minden lejátszón működni fognak. A legjobb megoldás az lenne, ha megtartanád a FLAC formátumot a magasabb felbontású zenéidhez, és csak akkor konvertálnád át WAV-ra, ha CD-re akarsz írni belőlük. Így mindig rendelkezésedre állna a legjobb hangminőségű változat is. 😉

Köszi a hozzászólás, én is erre gondoltam, hogy a CD szabványt nem lehet feljavítani, megerősítettél benne! Köszönöm! :)